Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1755 Az elkülöníte tt állami pénzalapok jó lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az állam által is preferált gazdaságpolitikai célokat ne csak költségvetési pénzekből finanszírozzuk meg. Ugyanakkor, a lazább gazdálkodási feltételek mellett a közpénzek felhasználásának ellenőrzés e is sokkal nehezebb. Éppen ezért igen fontos előrelépésnek tartjuk azt, hogy 1993ban egyre inkább teret nyert a pályázati rendszer a direkt osztogatással szemben. Az alapok 1993as záróállománya 27,2 milliárd forint, illetve a '92es záróállományhoz visz onyított növekménye 14,5 milliárd forint - rendkívül nagy. Ez egyértelműen arra utal, hogy az alapokban lévő pénzek felhasználása közel sem nevezhető optimálisnak. Ezért mindenféleképpen szükségesnek tartjuk és kérjük az alapok felülvizsgálatát és a fejles ztési célú eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználását. Ezt az is alátámasztja, hogy az alapkezelők, a költségvetési intézmények finanszírozására, működésére fordított kiadások elérték a 11,4 milliárd forintot. Ez hihetetlenül nagy pénz, amit a f ejlesztésektől vontak el. Ezt nem szabad megengedni. Végül: a fenti gondolatok és reméljük, elfogadásra alkalmas ajánlások megfogalmazása után elfogadásra javasoljuk a zárszámadást, és a mi frakciónk azt el fogja fogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványo s taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihálynak, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. VARGA MIHÁLY , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A vita harmadik órájának vége felé, azt hiszem, már nem kell különösebben részletesen elemeznem azokat a problémákat, amelyek a zárszámadás kapcsán az Országgyűlés előtt felmerültek. Az államtitkár úr - a szó minden tekintetében - kimerítő alapossággal eleme zte ennek gazdaságpolitikai és számszaki részét is. Én úgy hiszem, hogy itt, az Országgyűlés előtt ma csak pusztán az a feladatunk, hogy azokat a tanulságokat vonjuk le, amelyek a '95ös és későbbi költségek összeállításakor számunkra adódnak, hiszen ez az Országgyűlés egyik legfontosabb feladata is. Az alkotmány rendelkezik erről a kérdésről, amikor megállapítja, hogy az Országgyűlésnek kell jóváhagynia, megállapítania az állami költségvetés összeállítását és annak végrehajtását. Az a gazdaságpolitika, ami az 1993as költségvetés összeállításakor a kormány számára alapul szolgált, azok az anyagok, amelyek akkor készültek, valóban - ahogy Gaál Gyula is elmondta , némi irányváltásra adtak lehetőséget, vagy adtak optimizmust. Nem volt ebben egységes vélemény akkor a Házban. Jónéhányan, főleg az ellenzéki pártok közül, már akkor is kifogásoltuk, hogy ezek a számok, ezek a kiindulási pontok, amelyekre a kormány a költségvetést építi, nem teljesülnek, nem teljesülhetnek, és néhány számadat, amelyet most megemlíte k, ezt igazolta. Ezek közé a kiindulási pontok közé tartozott, hogy a bruttó termelés, a bruttó hazai termék nőni fog, mintegy 23 százalékos mértékben. Valóban - ahogy az államtitkár úr is elmondta - a lakossági fogyasztás növekedésével is számolt a terve zet, és a nemzetgazdasági beruházások növekedése is egy olyan tényező volt, amely - én azt hiszem - az indokoltnál optimistábbá tette az akkori összeállítókat. A külkereskedelmi áruforgalomban szintén egy, az export tekintetében 57 százalékos növekedéssel , az import tekintetében pedig egy 67 százalékos növekedéssel számolt a tervezet. Ezek a kiindulási feltételek a '93as év során nem teljesültek, és az összes többi probléma, a kormány bizonytalan lépése - én azt hiszem , ezen indulási feltételek meg nem valósulásából vezethető le. Nem folytak be a privatizációs bevételek, azok lényegesen kisebb mértékben kerültek a költségvetésbe befizetésre, mint ahogy arról a tervezet szólt. A pénzintézetek társasági adója, valamint az osztalék befizetése szintén kiseb b mértékű volt. Emiatt a költségvetésben bevételkiesés keletkezett. '93 folyamán, év közben került módosításra az általános forgalmi adó - ha jól emlékszem, 6ról 10 százalékra emelkedett ekkor a kulcs. Ez némileg emelte a költségvetés bevételi
