Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1756 oldalát, eg y 1617 milliárd forintos összegben. De ez kevés volt ahhoz, hogy kompenzálja azt a kiesést, amely más területeken keletkezett. Az a fogyasztásiadóváltozás pedig, ami a behajtás szigorítása miatt keletkezett volna, szintén nem volt elég ahhoz, hogy a bevé telkiesést csökkentse. És ugyanakkor a kiadási oldalon olyan plusz forráshiányok keletkeztek, amelyeket az akkori kormánynak valamilyen módon orvosolnia kellett. Ha jól emlékszem, plusz százmilliárdos kiadás növekedésére került sor összességében az év sorá n. Tehát summa summárum, az a pótköltségvetés, ami '93ban már a Ház elé került, csak egy "szépségtapasz" lehetett a '93as költségvetésen. Gyakorlatilag egy alapjaiban rossz, vagy rossz kiindulási pontokra építő költségvetést már nem lehetett ezzel a pótk öltségvetéssel érdemben korrigálni. Tehát gyakorlatilag az volt a helyzet, mint amikor egy rossz építményt vagy gépezetet próbálunk jó alkatrészekkel megjavítani. Példaként mondjuk a Trabantot hozhatom föl: hiába próbálunk Mercedes alkatrészekkel azon a ko nstrukción javítani, az rövid távon hozhat megoldást, de hosszú távon - azt hiszem , alapjaiban nem. Ezek után néhány olyan pontra kívánok rátérni, ami a későbbiekben valóban javíthatja az Országgyűlés munkáját. Négy ilyen területet emelnék ki ezek közül. Az egyik az állami vagyonnal való gazdálkodás kérdése, a másik - a Fidesz régi vesszőparipájának tekinthető - az átcsoportosítások területe, amely szintén az Országgyűlés alapvető jogait érinti, vagy esetenként csorbíthatja. Szintén ilyen terület lenne az állami pénzalapok területe, hiszen ezen a területen az új kormány radikális lépésekre kívánja magát elszánni. Én azt hiszem, hogy ez mind az Országgyűlés, mind a kormány számára tanulságokkal járó terület. És végül annak az információs rendszernek a hiány osságait tenném szóvá, amelyek alapvetően gátolnak minket abban, hogy egy korrekt és megbízható eredménnyel zárjuk e törvényjavaslat vitáját. Az állami vagyonnal való gazdálkodás kérdéskörénél legelőször azt kell megnéznünk, vane egyáltalán olyan informác iós forrásunk a vagyonra vonatkozóan, amely reális képet adhat arról, hogy ma a magyar államnak mekkora a vagyona. (11.50) Az államháztartási törvény 116. § (2) bekezdésének 8. pontja ezt korrekt módon állapítja meg, amikor azt mondja, hogy a zárszámadásba n be kell mutatni az államháztartás alrendszereinek a vagyonkimutatását is, s ez alapján kell a zárszámadást az Országgyűlés elé terjeszteni. Sajnos, itt azok az évek óta meglévő hiányosságok vannak, amelyeket ismét szóvá kell tennünk, bízva abban, hogy ez a '94es zárszámadáskor már nem történik meg. Az egyik az elkülönített állami pénzalapok mérlegének a bemutatása. Bár készült ilyen mérleg most, 1993ban, ez nem tekinthetők, sajnos, teljes körűnek, nem a tényleges vagyont ábrázolja, emiatt nem tekinthető teljes körűnek a vagyonmérleg. Ha jól emlékszem, elsőként készült egyébként '93ban ilyen mérleg. A másik hasonló példa, ami ennek a bizonytalanságát mutatja, ez az időlegesen és tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozó i vagyonnak a vagyonmérlege, vagyis ennek hiánya. A zárszámadásban nincs erre tekintve megbízható mérleg. Reméljük, hogy a '94es zárszámadásban már ez a hiányosság is pótolva lesz. Egy nagyon tanulságos ábrát is tartalmaz az Állami Számvevőszék jelentése ennek a vagyonnak az összeállítását illetően, amikor azt mutatja be, hogy az Állami Vagyonügynökségnél s a Vagyonkezelő Részvénytársaságnál lévő vagyon, és az APEHnél nyilvántartott vagyon milyen módon tér el egymástól. Csak érzékeltetve a nagyságrendi el téréseket, hadd említsem meg, hogy míg az ÁVÜnél, ÁV Rt.nél 1500 cég van számon tartva, mint az állam vállalkozói vagyonának tulajdonosai, addig az APEHnél 3700 cég bír nyilvántartással, s ebből következően a vagyon nagyságára nézve is eltérések vannak: az ÁVÜnél és az ÁV Rt.nél 1500 milliárd forintos az állami vagyon nagysága, míg az APEHnél körülbelül 2000 milliárd forintos nagyságrendről van szó. Tehát
