Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1735 forinttal szemben több mint négyszeresükre növekedtek, és 25 milliárd forintot tettek ki az év végén, ami a jövőbeli adósságszolgálati kiadások finanszírozási többletigényét vetíti előre. A kiadások között az önkormányzatok esetében is kisebb mozgást tapasztalunk, ami a determi nációk, a korábban vállalt kötelezettségek, valamint a kiadások változtatásának alacsonyabb rugalmasságával magyarázható. Mindössze két jelentősebb változás volt megfigyelhető. A folyó működési fizetések növekedése mellett számottevően csökkentek a felhalm ozási és tőkekiadások. Az utóbbiak a felújítások időbeli eltolódására utalnak, valamint az önkormányzati beruházások volumenének visszaszorulására. A másik fontos eltérés a korábbi évekhez képest a támogatások csökkenése, ami a kötelező feladatok ellátásán túlmenően a vállalkozások és a lakosság támogatásának visszaszorulását eredményezte. Az említett két változás azonban együttesen sem volt nagyobb az önkormányzatok teljes éves kiadásainak négy százalékánál. A társadalombiztosítási alapok gazdálkodása '93ban a terveknek megfelelően alakult. Az eltérést mindössze a kiadások és bevételek volumenének tervezettet öt százalékkal meghaladó növekedése jelentette. A bevételek körében elsősorban a járulékok emelkedése volt szembetűnő, ami a járulékköteles jövedelme k tervezettnél nagyobb növekedésével függött össze. Ugyanakkor a gazdálkodást kedvezőtlenül érintette, hogy a társadalombiztosítás részére törvényileg előírt vagyonátadás nem történt meg, emiatt a vagyonból származó bevételek nem érték el az előirányzottat . A kiadásokon belül a tervezettet meghaladó növekedés elsősorban az Egészségbiztosítási Alapnál következett be, amit a gyógyszerek támogatására, valamint a táppénzkifizetések emelkedésére fordított többletek eredményeztek. Az említett folyamatok eredménye képpen a társadalombiztosítás államháztartás szintű egyenlege '93ban 30,1 milliárd forint deficitet mutatott. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása is megfelelt az előirányzottaknak, ha az egyenleget, valamint a kiadások és bevételek alakulását v izsgáljuk. Ráadásul a bevételek tervezettet meghaladó növekedése mellett az elkülönített állami pénzalapok egyenlege kedvezőbben is alakult tízmilliárd forinttal a tőkebevételek és a hitelfelvételek emelkedése okán. Az előbbiek elsősorban a Világkiállítási Alap kiadásait voltak hivatva finanszírozni, míg a hitelfinanszírozás bővülése az Útalaphoz kapcsolódott. Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak kedvező alakulását elsősorban a Szolidaritási Alap kiadásainak jelentős, harminc százalékos csökkenése eredményezte a munkanélküliséggel összefüggő kifizetések mérséklődése miatt. Ugyanakkor számottevően növekedtek a Világkiállítási Alap kiadásai, amiket elsősorban értékpapírok vételére használtak fel. Az egyensúlyi helyzet ellenére kedvezőtlen volt az elkü lönített állami pénzalapok gazdálkodása '93ban. Egyrészt a kiadások és bevételek jelentős bővülése következtében növekedett az állami újraelosztás az elkülönített pénzalapokon keresztül. Másrészt fokozódtak a központi költségvetés által nyújtott támogatás ok is, ami viszont gátolta a nagyobb hasznot eredményező és jobban ellenőrizhető felhasználási kiadások növekedését az államháztartáson belül. (10.00) Az elkülönített alapok gazdálkodásában kedvezőnek bizonyult, hogy bővültek a felhalmozás jellegű kifizeté sek az infrastrukturális beruházások emelkedése következtében. Mindezek alapján milyennek ítélhető az 1993as költségvetési politika öröksége? Az 1993as költségvetési politika legjelentősebb öröksége a költségvetési deficit és az államadósság alakulását é rinti. A teljes nominális költségvetési deficit - 199,7 milliárd forint - '93ban is minimálisan növekedett, meghaladva a '92belit és az eredeti költségvetési javaslatban szereplőt, bár a növekedés dinamikája kisebb volt, mint 1991ben és 1992ben. Ugyana kkor a költségvetési deficit aránya a GDPhez - az utóbbi nominális növekedése miatt - 6,8 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött.
