Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1734 A költségvetési kiadások szerkezetében a változások kisebbek voltak a bevételekénél. Mindenképpen kedvező, hogy tovább csökkent az álla mi dotációk részaránya. Ez azonban csak a közvetlen támogatásokra igaz, hiszen a költségvetési segítség a kezességvállalásokon keresztül is kifejezésre jutott, aminek összegei '93ban határozottan növekedtek. Problémát jelentett, hogy '93ban ismételten cs ökkent a felhalmozási kiadások nagysága. Feltehetően szerepet játszott ebben az is, hogy a felhalmozási kiadások csökkentése könnyebb, mint a folyó jellegűeké, hiszen ez csak elmaradt hasznot eredményez, de nem okoz közvetlen költségeket. A költségvetés ki adásainak alakulása rávilágít arra is, hogy az államháztartás többi alrendszere jelentős finanszírozási feszültségekkel küzd. A más alrendszerek számára nyújtott támogatások ugyanis emelkedtek. Szembetűnő és - a közismert finanszírozási problémák miatt - k edvezőtlen az elkülönített állami pénzalapoknak átadott központi források bővülése. A költségvetési kiadásokon belül '93ban csökkent az adósságszolgálattal kapcsolatos kifizetések nominális értéke és részesedésük is '92höz képest. Ez elsősorban a terveze ttnél kisebb mértékű kamatkifizetések eredménye, ami a költségvetési deficitet finanszírozó értékpapírok mesterségesen alacsony szinten tartott kamatlábával függ össze. De szerepet játszott ebben az is, hogy a kiadások jelentős részét finanszírozták az áll ami forgóalapból, ami a kamatozó értékpapírok állományának tervezettnél lassúbb növekedéséhez vezetett. A költségvetési kiadások körében - a korábbi évekhez hasonlóan - összességében '93ban is kedvezőtlen folyamatok érvényesültek. Egyrészt továbbra is mag as maradt az újraelosztás, ez a konszolidált költségvetés esetében 54 százalékot jelent. Másrészt nem javult a kiadások szerkezete, hiszen a folyó transzfer- és támogatás jellegű kifizetések növekedtek, miközben a költségvetés felhalmozási ráfordításai nom inálisan és részarányukat tekintve is visszaestek. A kiadások adott szerkezete miatt azok bővülése nem eredményezett kedvező makrogazdasági hatásokat, inkább a finanszírozással kapcsolatos nehézségeket fokozta a jövőre nézve is. A központi költségvetés fol yamatainak alakulására hatott a központi költségvetés által nyújtott támogatás, garanciavállalás, valamint az államháztartási bevételek megosztásának szabályain keresztül a többi államháztartási alrendszer gazdálkodása. A helyi önkormányzatok egyenlege jel entősen javult '93ban, elsősorban a bevételek tervezettet meghaladó növekedése miatt. Ennek eredményeképpen az önkormányzatok gazdálkodása 54 milliárd forintos többlettel zárult a számukra nyújtott költségvetési támogatás figyelembevétele mellett. A bevét elek növekedését elsődlegesen a saját hatáskörben kivetett adók emelkedése határozta meg. A saját bevételek nagysága meghaladta a tervezettet, bár aránya kisebb volt az önkormányzatok összes bevételei között, mint '92ben. Növekedésükben különösen szembetű nő az intézményi tevékenységek bevételeinek és a helyi adófizetéseknek a bővülése. A saját bevételekkel szemben az átengedett bevételek nagysága még a tervezetthez képest is alacsonyabb lett, elsősorban a személyi jövedelemadó átengedésének változó szabály ai miatt. Az átengedett bevételek elmaradását a saját pénzek növekedése sem tudta ellensúlyozni, és ennek eredményeképpen a két bevételtípus együttes súlya is mérséklődött. Mindezzel szemben '93ban fokozódtak a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, és r elatív súlyuk is megnőtt. A kiadások finanszírozása érdekében az önkormányzatok növekvő mértékben privatizálták az önkormányzati tulajdont, értékesítették a tulajdonukban lévő földeket és immateriális javakat. Bővültek az államháztartás más alrendszereitől származó, felhalmozásra fordított bevételeik is. '93ban kisebbek voltak az állami hozzájárulások is, elsősorban a címzett és céltámogatások visszaesése következtében, amelyek nagysága nem érte el a '92es szintet sem. Emelkedtek viszont az önkormányzatok társadalombiztosítástól átvett pénzeszközei. Végezetül: az önkormányzati bevételeken belül számottevően bővültek a hitelek, ami az eladósodással történő finanszírozás szerepének növekedését jelzi. A kölcsönök a tervezett hatmilliárd
