Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1733 A költségvetési kiadások utólagos tétel es elszámolásra történő átállításának hiánya, a költségvetési szervek bevételeinek alul- és kiadásainak felültervezése, a pénztartalékok felhasználásának engedélyezése, az önálló intézményi gazdálkodás elvének érvényesítése, valamint az államháztartáson be lüli pénzmozgás racionalizálásának hiánya növelte a költségvetés pénzigényét, illetőleg kedvezőtlen hatással volt a kiadások és bevételek alakulására. Hogyan hatott mindez a költségvetési folyamatok alakulására? Tavaly a folyóáras GDP 18,4 százalékos növek edése mellett a központi költségvetésben 18,5 százalékkal emelkedtek a bevételek és 15 százalékkal a kiadások. Ennek eredményeképpen nem változott a bevételek részesedése a GDPben, miközben a kiadási oldalon az állami újraelosztás kismértékű csökkenése vo lt megfigyelhető. A bevételek növekedése valamelyest meghaladta mind a '93as eredeti tervben, mind pedig a pótköltségvetésben meghatározott mértéket. Emellett azonban jelentős változások következtek be a tervezetthez képest a bevételek szerkezetében. A ko rábbi évekkel szemben megállt a gazdálkodó szervezetek - pénzintézetek nélkül számított - befizetéseinek részaránycsökkenése, sőt az a tervezett 19,6 százalékról 23,1 százalékra növekedett. (9.50) Ez elsősorban a vámbevételek és importtal kapcsolatos egyéb illetékek tervezettnél dinamikusabb bővülésével volt összefüggésben. A vámtöbbletekben az import forintban számított értékének a gyakoribb és nagyobb leértékelések miatti tizenegy százalékos növekedése, valamint a vámok kivetésének és behajtásának szigoro dása játszott szerepet. Az említett kedvező változások eredményeképpen ezen bevételek ötven százalékkal magasabbak voltak a '92. évinél. A társaságok társasági adóbefizetései '93ban a tervezettnek megfelelően alakultak, bár nominálisan elmaradtak az előző évitől, ami az adóbevételek jelentős reálcsökkenését eredményezte. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek is a terveknek megfelelően alakultak, bár a pótköltségvetésben előirányzott szintet nem érték el. Az általános forgalmi adóból származó befizetések nö vekedtek, míg a fogyasztási adóból eredőek csökkentek. Az előbbiek emelkedése igen dinamikus volt, hiszen több mint hatvan százalékkal meghaladták a '92es szintet. Ebben szerepet játszott mind a belföldi kereslet élénkülése, mind pedig az év közben lezajl ott adókulcsmódosítás. Az általános forgalmi adóval szemben a fogyasztási adókból származó bevétel elmaradt a tervezettől és a '92es szinttől is. Ebben elsősorban a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatos visszaélések negatív hatása jelentkezett, amit a töb bi fogyasztási adótételből eredő befizetési többletek sem tudtak semlegesíteni. Az adóbevételek között az előirányzatokban szereplőknél is jobban növekedtek a lakossági befizetések, elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek emelkedése miatt, a bérek és egyéb nem bér jellegű juttatások tervezettet meghaladó jelentős többletei következtében. Kifejezésre jutott ugyanakkor ebben az adósávok inflációhoz történő indexálásának elmaradása is. A befizetések között jelentős helyet elfoglaló adósságszolgá lattal kapcsolatos bevételek nagysága '93ban számottevően elmaradt az eredeti költségvetési tervben szereplőtől és valamelyest a pótköltségvetésbelitől is. Ez annak ellenére történt, hogy a kamatadóból származó költségvetési befizetések '93ban elérték a tervezett két és félszeresét a forrásadóköteles jövedelmek prognosztizáltat meghaladó növekedése miatt. Ugyanakkor e bevételi körben jelentős elmaradás volt tapasztalható a privatizációval és az állami vagyonnal kapcsolatos befizetéseknél. Ezek 10,7 milli árd forintot tettek ki a privatizáció lassulása és a privatizációs technikákban bekövetkezett változások miatt. Csökkent az állami forgóalap után fizetett MNBkamatok összege is a forgóalap viszonylag alacsony szintje következtében. Ám egyidejűleg ez azt i s jelentette, hogy kevesebb kamatokkal terhelt értékpapírt kellett kibocsátani a költségvetési deficit finanszírozására.