Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1728 importtöbbletekkel fog járni - prognosztizálták az előterjesztők , ám ez a dinamikus export és a külföldi tőkebeáramlás mellett nem okoz gondot a fizetési mérlegben. A belgazdasági élénkülés érdekében nem tartották helyesnek folytatni az aktív fizetési mérlegre törekvést, hiszen az erőforrásokat von ki a gazdaságból. Bár a tervben pluszmínusz 100 millió dolláros, azaz zéró folyó egyenleggel kalkuláltak, a külföldi tőkebevonás mértékéig megengedhetőnek vélték a fizetési mérleg romlását is. A program írói a belső keresletbővülést - a beruházások hatásán túlmenően - a fogya sztás expanziójától is várták, aminek megtakarításokat mérséklő következményével is szembenéztek, de ezt nem tartották olyan nagyságrendűnek, ami nem tenné lehetővé a gazdálkodói és az állami szféra hiteligényének lényegében belföldi forrásokból történő ki elégítését. E tervezet inkonzisztenciájára nemcsak a bázisadatok, hanem a terv belső összefüggései is rámutattak. Mindenekelőtt abban mutatkozott meg, hogy miközben a gazdasági tevékenységnek, a vállalkozások beruházásainak bővülésével kalkuláltak, a gazdá lkodói szféra nettó hitelpozícióját az 1992. év kevesebb mint felére csökkenthetőnek gondolták. Nyilván csak ezen fel nem oldható ellentmondás vállalásával volt lehetséges az állam növekvő hiteligényét a csökkenő lakossági megtakarításokból úgy kielégíteni , hogy az ne vezessen jelentős külföldi forrásbevonáshoz. A '93. évi program a klasszikus válságelmélet tételére alapozódott. Nevezetesen arra, hogy a ciklus válságszakaszában a recesszió okán felhalmozódott pénztőkekínálat olyan alacsony kamatlábat eredm ényez, ami mellett érdemes beruházni. A reálbefektetéseket - a mélypontot követően - a piac oldaláról alátámasztja a fogyasztási kereslet némi élénkülése, az állóeszközpark megújítási igénye pedig szükségessé is teszi. A kormány úgy vélte, hogy a piacgazda ság jogi feltételei mellett annak intézményi kondíciói is kialakultak, illetve hogy '93ban úgymond beérnek a kedvezőbbé vált privatizációs feltételek eredményei. Mindezek alapján a vállalati és pénzintézeti rendszer a piacgazdaság racionalitását követve m űködik már - szólt az elgondolás. A vállalkozások bővítését ösztönözni fogja a tovább mérséklődő inflációs ütem és a csökkenő kamatszínvonal, amelyen belül egymással szinkronban mozog a betétek és a hitelek kamatlába. (9.30) A kamatszínvonal csökkenését a jegybank úgy kívánta elérni, hogy nem semlegesíti teljes mértékben a gazdaság várakozások szerint növekvő likviditását. A kamatlábesést eredményező pénztöbbletről pedig azt feltételezte, hogy az az exportot bővítő befektetésekben fog megjelenni. Ami megval ósult, az rendkívüli aránytalanságokat eredményezett. A kamatszínvonalat ugyan sikerült mesterségesen leszorítani, ám ez egyfelől nem váltotta ki a beruházások expanzióját, másfelől viszont oly mértékben visszavetette a lakossági megtakarításokat, hogy a b első források messze elégtelennek bizonyultak a gazdaság egészének finanszírozásához, és ezért is nagymértékű külföldi tőkebevonás vált szükségessé. A likviditási többlet ugyanis nem a termelésnek, az exportra termelésnek adott ösztönzést, hanem az import felé fordult, és az inflációt táplálta. A termelési és fogyasztási célú behozatal reálértékben 21 százalékkal bővült, az export volumenének 13 százalékos zuhanása mellett. S kiváltképp ennek köszönhetően a folyó fizetési mérlegben soha nem tapasztalt mérté kű, 3,4 milliárdos deficit keletkezett. A fogyasztói árszint a tervezett 1417 százalékos növekedés helyett az év egészében 22,5 százalékot mutatott. A mesterségesen leszorított kamatlábak mellett, a fogyasztói árindexszel számítva, a lakossági megtakarítá sok negatív reálhozamértéket jeleztek. Az ebből adódó megtakarítási hajlandóság mérséklődése viszont kikapcsolta az infláció hűtésének egyik fontos tényezőjét. Ugyanakkor a romló külgazdasági mérleg okán megformálódott leértékelési és inflációs várakozási spirál az inflációs várakozást erősítette. A bankokban felszínre került gazdasági csődtömeg miatt a hitelkamatlábak a betétieknél mérsékeltebben estek, ami nem javította a várt mértékben a vállalkozói hitelkereslet feltételeit. A
