Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
1704 gondolunk, s örülünk, ha van ilyen törekvés, támogatni fogjuk nyilván a részletek ismeretében, hogy egy minden ízében korszerű ügyvédi törvény megteremtse ugyanazt az eljárási lehetőséget, mint a közjegyzői törvény megteremti. (19.20) Tehát e gy úgynevezett ügyvédi tanács működjön majd a Legfelsőbb Bíróság vagy nem tudom, melyik hatáskörrel bíró bíróság kebelében, amely legjobb ismerőjeként, de mégis bírói hatáskörrel és a bírói igazságszolgáltatási többlettel jár el az érintett ügyekben. Köszö nöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszonválaszra megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr! Úgy gondolom, a viszonvál aszom akkor lesz stílszerű, ha arra utalok, hogy Balsai képviselőtársam - akivel hosszú ideig folytattunk párhuzamosan ügyvédi gyakorlatot - most fogadatlan prókátorként járt el, amikor az én javaslatomat akarta pontosítani. Természetesen az én javaslatom ebben az esetben sem szorul pontosításra, azt megfontoltan terjesztettük elő a független kisgazdapárti, frakcióbeli álláspontnak megfelelően. Úgy gondoljuk, hogy az ügyvédeknek speciális helyzetük van a bírói kar vonatkozásában is, é s ez az elgondolás vezetett minket ahhoz az indítványhoz, hogy azt mondjuk: hagyjuk érintetlenül az első és másodfokot az ügyvédi fegyelmi ügyekben és egy felülvizsgálati eljárásra hagyjuk a bírói utat, ami az alanyi jogot - amiről Balsai képviselőtársam s zólt - mindenképpen biztosítaná a felülvizsgálati kérelmet illetően. Gondolván arra, hogy adott esetben lehetnek olyan belső érdekösszeütközések, amelyek nem tennék kívánatossá a másodfokú fegyelmi eljárásban csak ügyvéd tagok részvételét, ezért ehhez kép est az eljárás alá vont megítélésétől függően lehetne igénybe venni - már a másodfoknál - a bírói utat is, illetőleg a részbeni bírói út közbejöttét. Úgy gondolom, ez egy koncepció, ezt lehet helyeselni, lehet ellenezni, de pontosításra ez nem szorul. Kösz önöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Tímár György képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Úr és tisztelt Ház! Az előttem felszólaló két, avatott szak értő után rendkívül nehéz újat mondani. Nem is akarok, pusztán csak szeretnék rámutatni - akkor, amikor majd e fölött a javaslat fölött is dönt a Ház , hogy tulajdonképpen egy köztiszteletben álló testület önkormányzati életéről dönt majd ez a javaslat. V itathatatlanul egészen speciális helyzetet foglal el a társadalomban - a személyi és tárgyi oldalt is tekintve - az ügyvédség. Minden egyes ügyvéd egy olyan speciális bizalmi feladatot lát el az alkotmánynak megfelelően, amely külső szemmel nézve egyszerűe n nem is kezelhető. Tehát a magam részéről úgy gondolom, az a helyes, hogy azokat az esetleges problémákat, vitákat, esetleg jogvitákat, ami az ügyvédi tevékenységen vagy az ügyvédségen belül felmerül, mindenképpen célszerű hagyni a sajátosságokat legjobba n ismerő körön belül eldőlni úgy első, mint másodfokon. Azokban az esetekben, amikor az eljárás alá vont vagy vontak között - hiszen nem minden esetben csak egy személy van eljárás alatt - elképzelhető olyan érdekellentét, amikor kváziper van, akkor meg k ell adni a lehetőséget valamilyen formában annak, aki úgy érzi, hogy jogaiban sérelmet szenvedett, hogy egy külső, független fórumhoz forduljon, tehát a másodfokú, a "szakmán belüli jogerős álláspont" meghozatalát követően. Viszont ebben az esetben olyan k ülső fórumot kell meghatározni, amely méltó ahhoz a hivatáshoz, amelyet az itt érintettek gyakorolnak, ismeri a
