Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1701 Tisztelt Országgyűlés! Akkor most áttérünk az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényer ejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésére. Az előterjesztést T/156. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy a miniszteri expozé már ebben az ügyben is elhangzott, mint ahogy elhangzott a bizo ttsági vélemény is Hankó Faragó Miklós képviselő úr, az alkotmányügyi bizottság előadója részéről. Tisztelt Országgyűlés! Először az előre írásban jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót; közülük is elsőként dr. Csákabonyi Balázsnak, a Magyar Szocialis ta Párt képviselőcsoportjából; egyben Torgyán József képviselő urat felkérem a felkészülésre. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a törvénycsomagban lévő négy törvényt módosító javaslat közül terje delmében az ügyvédségről szóló a legkisebb, hiszen mindössze gyakorlatilag egy szakaszt érint az ügyvédi törvényből és egyetlenegy tárgykört ölel fel - az ügyvédek fegyelmi felelősségrevonásával kapcsolatos fórumrendszert érinti gyakorlatilag , korábban ú gy gondoltam, hogy egyben tudom elmondani ezzel kapcsolatos rövid észrevételeinket. Ezek a következők: Az 1983. évi 4. törvényerejű rendeletre is nagy általánosságban vonatkoznak... (Kökény Mihály népjóléti államtitkár érkezik az ülésterembe. Taps a jobb o ldalon.) ... azok az elmondottak, amelyeket a jogszabály keletkezésének körülményeiről itt többen is egybehangzóan, a büntetőeljárási törvénnyel egyezően adtunk elő, azonban hozzá kell tennem azt, hogy a volt igazságügyi kormányzat 1991ben egy nagyon jelen tős jellegű tvr.módosító törvényt terjesztett elő, ami 1991ben gyakorlatilag megreformálta az ügyvédségről szóló jogszabályokat, és olyan új intézményeket vezetett be, mint például az egyéni ügyvédkedés intézménye, amely korszakalkotó volt, hiszen jól tu djuk, hogy azt a rendszerváltozás előtt Magyarországon gyakorolni nem lehetett. Tisztelt Országgyűlés! A most beterjesztett törvényjavaslat ugyancsak az európai harmonizációval kapcsolatos követelményeknek tesz eleget, nevezetesen az egyezmény 6. cikkelyéb en meghatározott azon követelménynek, hogy az eljárás alá vont személy ügyében független és pártatlan bíróság tárgyaljon - most ezzel a javaslattal teremti meg végeredményben az ügyvédi törvény az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. Szeretném még röviden mege mlíteni, hogy sajnos ugyanabban a helyzetben vagyunk - mint több képviselőtársaim is kifejtette , hogy több vonatkozásban is módosítani kellene az ügyvédi törvényerejű rendeletet, azonban a Házszabály rendelkezései miatt ezekhez nem tudunk hozzányúlni. Az onban itt bejelentem, és az igen tisztelt igazságügyi kormányzat figyelmébe is ajánlom azt, hogy az Országos Ügyvédi Kamara előkészíti az új ügyvédi törvény szöveges tervezetét is, és azt feltehetően az igazságügyi kormányzat figyelmébe fogja ajánlani. Kös zönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő felszólalónk dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt dr. Pálos Miklós képviselő úr követi - bocsánat, jelezték, hogy visszalép.., István József képviselő úr szintén. Tehát utolsó, írásban jelzett felszólalónk következik ebben a tárgykörben, dr. Torgyán József képviselő úr. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy go ndolom, hogy az ügyvédi törvény módosításáról beterjesztett javaslatnak arról a részéről, ami az európai integrációt jelentő egyezmény előírásainak a betartásából fakad, egész egyszerűen nem érdemes vitatkozni, hiszen ezek a nemzetközi kötelezettségek egyé rtelműen megszabják azt az irányt, amilyen irányba a magyar jogalkotásnak haladnia kell. Ugyanakkor azonban úgy gondoljuk, amellett, hogy az egyezmény előírásait mindenképpen szükségesnek tartjuk a jogalkotásunknál figyelembe venni, nem lehet eltekinteni a sajátos magyar jogalkotás követelményeitől sem, és ez különösképpen
