Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1702 megmutatkozik az ügyvédségről szóló törvény beterjesztett módosításával kapcsolatban, még adott esetben egy olyan egyszerű megítélésűnek látszó ügyben is, mint az ügyvédek fegyelmi ügyéne k az elbírálása. (19.10) A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy alapvetőn az ügyvédeknek maguknak kell a saját magukra vonatkozó kérdéseket rendezniük, mint ahogy a bírói testület is az önmagára vonatkozó rendelkezéseket nem engedi át az ügyvédségne k. Az egészségügy irányítását nyilvánvalóan nem fogják megint más kamara tagjai ellátni. Tehát alapvetően az ügyvédség érdekeltségét ebben a körben elvitatni nem szabad. Ezért úgy gondoljuk, nem helyes megbolygatni azt az alaprendszert, amely úgy szól, hog y az ügyvédek fegyelmi ügyét első fokon az ügyvédi kamara, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara, a korábbi Országos Ügyvédi Tanács lássa el, mégpedig úgy, ahogy azt a javaslat is tartalmazza: másodfokon öttagú tanács bírálja el a másodfokú ügyeket. Mi azo nban nem tartjuk szerencsésnek, hogy a másodfokú eljárásba kogensen írjuk elő a három bíró részvételét. A Független Kisgazdapárt álláspontja megegyezik a Budapesti Ügyvédi Kamara álláspontjával, amely ebben a körben azt tartaná szerencsésnek, ha két esetbe n lehetne a bíróságnak belépnie az ügyvédek fegyelmi ügyének elbírálásába. Az egyik eset lenne, amikor maga az eljárás alá vont kéri a három hivatásos bírónak a másodfokú fegyelmi tárgyalásban való részvételét. Adott esetben ugyanis az adott ügyvédi kamará ban lehetnek olyan belső hatalmi harcok vagy egyéb szempontok, amelyek miatt az ügyvédi testületnek a többsége, az öttagú fegyelmi tanácsból három bírónak a másodfokú eljárásba való belépése indokolt lehet, szükséges lehet, kívánatos lehet. Általá ban azonban legyen szabad nagyon határozottan aláhúznom, nem helyes átadni a bírói karnak az ügyvédekre vonatkozó kérdésekben való döntést. Hiszen elég, ha arra utalok, hogy általában a bírói és az ügyvédi kar között mindig is volt rivalizálás, kollízió, a minek nem kell feltétlenül oda vezetnie, hogy általában a bírói majoritást kellene biztosítani a másodfokú fegyelmi eljárásban. Tehát a bírók bevonására az volna az egyik lehetőség, amikor azt az eljárás alá vont kérné. A második eset pedig a felülvizsgála ti kérelem lenne. Tehát az első- és a másodfokú eljárás alapesete az legyen, amikor az ügyvédek maguk döntenek a saját maguk sorsáról. Ezt meghaladóan pedig, tehát a felülvizsgálat során lenne kötelező minden esetben a bírói út igénybevétele. Ez megfelelne az európai integrációs törekvéseinknek. A másik eset pedig az eljárás alá vont kérelme lenne, amely megalapozná a bírók bevonását a másodfokú fegyelmi eljárásba. A Független Kisgazdapárt az ide vonatkozó módosító indítványokat be fogja terjeszteni és ezek kel a módosítványokkal tudja megszavazni az előterjesztett ügyvédi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre jelzett felszólalások végére értü nk. Szót kért dr. Balsai István képviselő a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Megadom a szót. (Balsai István a szónoki emelvényhez megy. - Derültség.) Képviselő Úr! Az itt jelzett felszólalásokat már helyről szoktuk elmondani. De most már, ha i tt van, akkor ez az egyszerűbb. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Teljesen mindegy tisztelt Elnök Úr, hogy a teremnek melyik részéről nézek szét és látom ezt a nagy érdeklődést. (A teremben kevesen vannak.)
