Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
15 A törvényjavaslat megteremti egyes feladatok önkormányzatokhoz telepítésének a feltételeit. A köztársasági megbízotti intézmény, illetőleg a régió nem vált be. A köztársasági megbízottak politikai szereplőkké váltak, ami esetenként alapfeladataik ellátására is kisugárzott. Hivatalaik viszont eredményes munkát végeztek a törvényességi ellenőrzésben, igazgatási feladatkörükben. A fővárosban és a megyékben a Belügyminisztérium szerveiként a jövőben közigazgatási hivatalok működnek. Alapvető funkciójuk megőrzésével ezeknek a hivataloknak a tevékenysége erősíthető a törvényesség fokozottab b érvényesítésében, igazgatásszervezési feladatokban. Nem lehet viszont szerepük a területfejlesztésben, önkormányzati fejlesztésekben. Tisztelt Képviselőtársaim! Tovább már nem halasztható a helyi önkormányzatok gazdálkodásának rendszeres pénzügyi ellenőr zése: egyrészt ki kell alakítani az eddig nem működő belső ellenőrzést, szélesíteni indokolt az önkormányzatok pénzügyi bizottságainak feladatkörét, másrészt az Állami Számvevőszék fővárosi, megyei igazgatóságai útján erősíteni szükséges a külső ellenőrzés t is. Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évben megalkotott, úgynevezett kisebbségi törvénnyel úgy döntött, hogy a kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - törvény eltérő rend elkezése hiányában - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A törvénybe újonnan beépített ezzel kapcsolatos fejezet célja, hogy a települési önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok számára zök kenőmentes, hatékony együttműködésük érdekében elősegítse a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény együttes alkalmazását. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram figyelembevételével a hel yi önkormányzati választások rendszerében lényeges módosítások kerültek átvezetésre a törvényjavaslaton: A törvényjavaslat egyfordulós választási rendszert dolgozott ki. A képviselőket a relatív többség elve alapján egy fordulóban választják, részvételi és eredményességi küszöb nincs. Az egyfordulós rendszer a választók számára érthetőbb. További előnye, hogy költségkímélő. Változik az ajánlási rendszer: sokak igényének megfelelően megszűnik az úgynevezett ajánlócédula rendszere, másrészt a választópolgárok ajánlásukkal egyidejűleg több jelöltet is támogathatnak a jövőben. A jelöltajánlás ajánlóíveken vagy titkosan, ajánlólapokon történhet. A jelölés során emelkednek az ajánláshoz szükséges arányszámok: a kislistás és az egyéni választókerületi ké pviselőtestületeknél 3 százalékra, a polgármestereknél 10 ezer lakos alatti településeken 3 százalékról 5 százalékra. Azokon a településeken viszont, ahol a lakosság száma 10 és 100 ezer között van, a polgármesterjelölt az lesz, aki a választópolgárok 3 s zázalékának ajánlását összegyűjti. A 100 ezernél több lakosú településeken a választópolgárok 2 százalékának ajánlása szükséges, míg a főpolgármesterjelöltek esetében a főváros választópolgárai 1 százalékának ajánlását kell megszerezni. A polgármestereket és a fővárosban a főpolgármestert a választópolgárok a jövőben közvetlenül választhatják meg. Korábban a polgármestereket a 10 ezer lakosnál kisebb lakosszámú települések esetében lehetett közvetlenül választani. A települések nagyságától függően 10 ezer lakos alatt, illetve felett kislistás, valamint vegyes választási rendszerben történik a képviselők választása. A 10 ezer alatti lakosszámú települések esetében a választási rendszer tehát nem változik. A vegyes választási rendszerben viszont, a korábbitól eltérő módon, csak egyéni választókörzeti jelöltekre szavaznak a választópolgárok. A mandátumok másik része a keletkezett töredékszavazatok alapján kompenzációs listáról kerül kiosztásra. A kompenzációs listára tehát nem történik szavazás - e tekintetben a rendszer most úgy működik, mint az országos lista az országgyűlési képviselőválasztások esetében. A vegyes választási rendszer az eddig alkalmazott megoldásnál kedvezőbb lehetőséget teremt a mandátumszerzésre azon jelölő szervezetek számára, amelyek jel öltjei az egyéni
