Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A választottbírósági eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1371 törvényjavaslatot. Ennek alátámasztására az ajánlás 2. pontjában írt, az ottani indokok alapján a bizottság által nem támogatott, nem ajánlott módosító indítványt terjesztettem elő. Utalok arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat nag y jelentősége éppen abban rejlik - mármint a választottbírósági intézmény jelenlegi keretek közül való kiemelése és a magyar igazságszolgáltatás intézményi rendszerében való új helyének megteremtése , hogy a polgári törvénykönyv 7. §ának tervezett, java solt módosításával a jogviták elintézésének az állami bírósággal egyenrangú színterévé emeli a választottbíróságot. Ez természetesen alkotmányos értelemben ugyan nem ütközik az állami igazságszolgáltatási monopóliumba, de azt hiszem, senki sem vonhatja két ségbe - sem a szakmai, sem pedig a kevésbé szakmai kérdések iránt fogékony közvélemény , hogy akkor, amikor a minimális feltételek esetén bárki számára lehetőség nyílik arra, hogy bírósági út helyett, mármint állami bírósági út helyett választottbírósági útra tartozónak vélt ügyét ott intéztesse el, akkor ez az intézmény egészen egyszerűen egyenrangú közfeladat ellátására, egy köztestület által létesített módon, egy alapító okirattal jogosult. A módosítás magától értetődően azt tartalmazza, amely azt hisze m, nem szorul különösebb indokolásra, hogy amikor egy bírósági szervezetet, egy bírósági eljárást alapvetően szabályozó törvény az előterjesztők szándékai szerint csak laza kereteket és a legszükségesebb tennivalókat rendezi el a választottbírósági törvény javaslatban, akkor magától értetődőnek látszott, hogy azt a jelentős dokumentumot, amely a statútuma egyegy állandó választottbíróságnak, tehát a bizonyos alapító okirat, amely a 2. § értelmében a létesítésnek mintegy feltétele, legalább olyan súlyú jogfo rrásnak tekintsük a bíróság működése, a választottbíróság működése szempontjából, mint ahogyan a rendes bíróságok vagy állami bíróságok tekintetében a bírósági szervezeti törvény vagy az eljárásukat szabályozó eljárási törvények. Jelen esetben csak a polgá ri perrendtartásról beszélhetünk, hiszen hatáskörében a bíróság csak ilyen típusú jogviták tekintetében járhat el. Tehát olyan súlyú jogforrásnak minősül ez az alapító okirat, ez a statútum, mint a parlament előtt sohasem kétségesen törvényhozási tárgyat k épező bírósági szervezeti törvény vagy a polgári perrendtartás. Nagyon furcsa lenne, ha a tisztelt Országgyűlés egy olyan álláspontot fogadna el, hogy valamilyen törvénnyel életre hív egy alkotmányos jellegű intézményt, és egy sorba állít az alkotmány érte lmében igen fontos, hatalmi ágat is képviselő, bírói hatalommal felruházva egy közintézmény által létesített szervezetet; ugyanakkor teljes cselekvési szabadságot engedve nem is kíván rápillantani arra az alapító okiratra, arra a statútumra, amely tehát a törvényben, a javaslatban nem szabályozott fontos kérdéseket rendezné el. Így mindenekelőtt a választottbírósághoz fordulás alapvető feltételei között például a választottbírói díjat, például a választottbírává válás részletesebb szabályait; mert hiszen a törvény nagyon lakonikus, csak annyit fogalmaz meg: elegendő, ha valaki a 24 éves életkort betöltötte és nincsen - közismert szóval - priusza. Még a jogi végzettséget sem írja elő, egyébként helyesen, a javaslat. Tehát nyilván ilyen alapvető kérdéseket fo g majd rendezni ez a statútum. S nyilván fog szólni az állandó választottbíróságok szervezetéről, működési rendjéről, tárgyalási rendjéről és más egyéb fontos teendőkről. (18.10) És mindez úgy történik meg, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényhozá s lemond arról, hogy akár csak lássa is azt a statútumot, és a javaslatunkban arra igyekeztünk választ adni, hogy ez a probléma - ez a közjogi jellegű probléma , az ország gyűlése elé kerülve jóváhagyásra kerüljön. Nem értünk egyet azzal az indokolással, amelyet a tisztelt bizottság ajánlása tartalmaz, és amely az ott jelen lévő kormánytisztviselők indokainak az egyszerű megismétlése, hogy tudniillik ez a javaslat, ha megvalósul, valamilyen formában államosítaná a választottbíróságokat és ezt az intézményt . Nem tudom ugyanis elfogadni azt az érvelést, hogy miért jelent államosítást az, ha a törvényhozás, az Országgyűlés a törvénnyel azonos súlyú országgyűlési határozatban vagy valamilyen dokumentumban egyszer és mindenkorra, a szabályozást jóváhagyva, ennek az
