Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A választottbírósági eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
1372 intézménynek a részletesebb kereteit is megadja az útbaindításkor. A parlament gyakorlatában egyáltalán nem volt - az elmúlt évek során nem volt - szokatlan az a megoldás, amikor a parlament által életre hívott és az állami szervezeti rendszerbe be nem illeszthető, attól független önszabályozás alapján létesülő, közintézmény jellegű testületek működési szabályzatát - éppen a nagy jelentőségére és a tömegesnek várt, tömegesnek remélt szerepvállalására tekintettel - a parlament hagyta jóvá. Utalok arra, h ogy a társadalombiztosítás önkormányzatának, a szó szoros értelmében is önkormányzati jellegű testületeinek az alapszabályait itt az Országgyűlés fogadta el, természetesen nem úgy, hogy maga vette át a szabályzat megalkotásának a gondját - ez nyilvánvalóan nem lehet a parlament feladata , de az a minimum abban a javaslatban megfogalmazódott és elfogadást nyert, hogy ilyen jelentős dokumentumnak, a létesítésre vonatkozó legfontosabb dokumentumnak az Országgyűlés nem nélkülözheti a tartalmát - hogy azt megis merje és valamilyen formájú jóváhagyással ellássa. Sajnálom, hogy a tisztelt bizottság tagjait a módosító indítvány nem győzte meg annyira, hogy olyan mértékben támogassák, amilyenben azt szerettük volna. Mégis szeretném még egyszer tisztelt képviselőtársa im figyelmébe ajánlani, hogy azok a várakozások, amelyek a miniszter úr expozéjában és más hozzászólásokban is megfogalmazódtak az intézménnyel szemben - pontosabban az intézmény mellett , az a nagy igény, amely ennek az igazságszolgáltatás szervezetébe i llesztett de nem állami bíráskodásnak a megszületése körül észlelhető, mellőzhetetlenné teszi azt, hogy ne bennfentes szabályozással - a szó szoros értelmében bennfentes szabályozással - kerüljön sor a statútum megalkotására és az ezzel kapcsolatos működés megkezdésére. Sajnos a törvényjavaslat semmiféle eligazítást, semmiféle rendelkezést nem ad arról, hogy mi legyen az alapító okirat sorsa. Természetesen érthető, hogy nem gondoltak arra az előkészítők, hogy egy másik bírósághoz történő benyújtással, valam ilyen bejegyzési aktussal szentesítsék, hiszen ez a "fából vaskarika" lenne: az egyik bíróság valamilyen eljárása folytán egy másik bírósági funkciót ellátó szervezetre mondana igent vagy nemet, ezzel egyiket a másik fölé emelné, és a törvényalkotás célja az volt, hogy ezek egyenrangú intézmények legyenek. Tehát ez a megoldás nyilván nem jöhet szóba. Ugyancsak nem jöhet szóba - és ezzel a közjogi felfogásunk is ellenkezik , hogy valamiféle állami végrehajtói hatalom körébe tartozó szervezet legyen jogosult ennek az alapító okiratnak valamilyen kontrolljára, törvényességi vagy más szempontok szerinti elbírálására. Mondanom sem kell: egyszeri és a működés megkezdésekor alkalmazott jogkörről van szó. Ezért sem értünk egyet az érvelésnek azzal a részével, ami e llenzi ezt a javaslatot, hogy az államosítás folytán valamilyen túlzott hatalom jelenne meg ennek az önkormányzati köztestületi akaratból létesülő intézménynek az életében. Magától értetődő - és azt hiszem, a további indokolást mellőzhetem is , ha kizáról ag a magyar Országgyűlés lenne arra jogosult, hogy ilyen új - nyugodtan mondhatom: alkotmányos értékű - intézmény kapcsán annak a működésére, annak a belső rendjére - de mégsem csak a saját tagjaira, hanem az oda forduló állampolgárokra, az oda kerülő, nag yszámúnak becsült és igen jelentős értékeket képviselő jogviszonyok eldöntésére irányadó szabályozásra - valamilyen rátekintése lenne. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy amikor majd a Magyar Demokrata Fórum feltételezhetően kérni fogja ennek a j avaslatnak a külön szavazásra bocsátását, ezeknek a megfontolásoknak az alapján szíveskedjenek támogatni. Most pedig megköszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem: az ajánlá s 2. pontjához kíváne még valaki hozzászólni. Senki nem kért szót. Erre tekintettel a részletes vita e szakaszát lezárom. Következik az ajánlás 3. pontja. Kérdezem, ki kíván ehhez hozzászólni. (Dr. Pálos Miklós jelentkezik.) Pálos Miklós képviselő úr; köz ben még annyiban pontosítom az előbbieket - képviselő
