Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
1358 Társadalmunkban sajnos nem tudatosult, hogy miután a betegek és öregek ellátása függ a tbjárulék becsületes befizetésétől, annak meg nem fizetése - bibliai kifejezéssel - az özvegyek és árvák filléreinek elsikkasztását jelenti. Ha nem tudjuk világosan megláttatni a társadalommal, hogy a tbjárulékkal való manipuláció nem ügyesség, hanem az elesettekkel szembeni bűn, és így a társadalom maga nem fog a be nem fizetőkre pressziót gyakorolni, akkor semmiféle próbálkozás nem fog tudni megnyugtató megoldást adni. Tehát a törvényalkotásná l gondolnunk kell arra, hogy olyan szabályozást hozzunk, ami a társadalomnak ilyen üzenetet közvetít. Hasonló nehézségek merülnek fel, ha a kérdést szélesebb társadalmi összefüggésében vizsgáljuk, és a tbadósok körét összehasonlítjuk más adósokkal. Igazsá gtalannak tűnik számomra, hogy a mostani kedvezményekkel horribilis összegű tbjárulék tartozást enged el a parlament, ugyanakkor a kisember kis villany, gáz- satöbbi, közműtartozására, noha ez közvetlen létproblémája, nem kap ilyen lehetőséget. A törvény javaslat kereszténydemokrata kritikájának summája, hogy az még saját logikai keretében sem nyújtja a megoldás reális reményét, garanciális, szankcionális szempontból nem elégséges. Ezen egyébként módosító javaslat beadásával próbáltam segíteni. A tbjárulé k gyökérproblémájához hozzá sem nyúl, noha enélkül nyilvánvalóan lehetetlen érdemi megoldást találni. Egy szélesebb logikában pedig súlyos erkölcsi fenntartásaink vannak. Meggyőződésünk, hogy az erkölcsi szempontok nem tehetők zárójelbe, mert ha ez történi k, akkor hosszú távon minden pusztán gyakorlati megoldáskísérlet - amint ezt a történelem bizonyítja - csődöt mond. (16.40) Az erkölcsi aspektus komolyanvétele nélkül a gazdasági élet is lehetetlenné válik. Mindezek elfogulatlan megfontolását kérem képvise lőtársaimtól. Köszönöm a szót és a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Selmeczi Gabriellának, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. SELMECZI GABRIE LLA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végre valahára - mondhatja a figyelmetlen szemlélő, amikor meghallja a hírt: a kormány törvényjavaslatot terjesztett be a társadalombiztosítás kintlévőségeinek rendezése érdekében. Hiszen a kinnlévőség mértéke már a cs illagászati nagyságot érte el, 180190 milliárd forint. Mennyi mindent lehetne tenni ebből a pénzből? Például egykét évig ingyen adhatnánk az összes támogatott gyógyszert. Kiigazíthatnánk belőle az értékvesztett nyugdíjakat. Rendezhetnénk az egészségügy á ldatlan bérviszonyait. Ha befolyna - de nem folyik. Ha megvizsgáljuk, mire számíthatunk, rögtön elmúlik a képzeletünk szárnyalása. Mire számít a beterjesztő? Körülbelül 5 milliárd forint bevételre 30 milliárd forint elengedése fejében. Így már persze nem t űnik olyan jó üzletnek. De azért legyünk méltányosak: 5 milliárd forint befizetés még mindig több, mint 35 milliárdnyi be nem hajtható követelés. De vajon mit fizetünk ezért az 5 milliárd forintért? Hát először is képzeljük el magunkat azoknak a helyébe, a kik rendszeresen és hiánytalanul fizetik a járulékot. Egyszer csak arról értesülnek, hogy ha a tb számlája helyett kötvényekbe fektették volna a pénzüket, akkor most nemcsak hogy kamatmentes hitelhez jutottak volna, hanem még a tőketartozásuk 36 százalékát is elengedték volna. Persze csak most az egyszer - ígéri a törvény indoklása, ami, mint tudjuk, senkit sem kötelez semmire. Vajon javítjae a járulékfizetési fegyelmet ez a lépés, vagy azt az érzést erősítjük hosszú időre, hogy a közterhek törvény szerint i fizetése csak ráfizetést okoz a vállalkozónak? És vajon hogyan értelmezzük a büntető törvénykönyv 310. §át, amikor az adós a moratórium hatására egyszer csak fizetőképessé válik? Csak nem az adósságelengedés lendítette fel drámai gyorsasággal az üzletme netét?
