Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 5 (3. szám) - A részletes vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő:
82 alapjavaslatban nem fogalmazódott meg. Köszönöm szépen a szót elnök úr . (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Figyelemmel arra, hogy több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Kuncze Gábort, az előterjesztő részéről kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Kuncze Gábor jelzi, hogy igen.) Tessék, Kuncze Gáboré a szó. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvénymódosító javaslat igen hosszú és érdekes vitát váltott ki a parlamentben. Nem véletlenül, hiszen egy nagyon fontos kérdésről, nevezetesen arról van szó, hogy kizárunke valakiket abból a körből, akiket országgyűlési képviselőnek lehet választani. Nem véletlen, hogy ez a kérdés már 1990ben is hasonlóan nagy vitát váltott ki, és rögtön hozzáteszem, hogy azok az érvek és ellenérvek, amelyek most elhangzottak, elhangzottak már 1990ben is. Induljunk ki abból, hogy az Alkotmány nem mondta ki ezt a fajta összeférhetetlenséget. Amikor a képviselői jogállásról kétharmados szavazással t örvényt alkottunk, az előző parlament alkotta meg ezt a törvényt, akkor a képviselők esetében nem jelöltünk meg ilyenfajta összeférhetetlenséget. Amikor aztán később a polgármesterek jogállását szabályozta a parlament, feles, egyszerű feles törvénnyel, akk or viszont a polgármestereket kizárta abból a körből, akik országgyűlési képviselők lehetnek. Ez volt az a pont, ahol nagy vita keletkezett a Házban, hiszen többen foglaltak úgy állást, hogy egy kétharmados törvénnyel meghozott jogállást egy egyszerű feles törvénnyel ne változtassunk meg. A kormánytöbbség akkor úgy döntött, hogy a... (Dr. Kutrucz Katalin: Ha nem volt polgármester.) Ha nem volt polgármester, akkor nem tudom, hogy a polgármesterek jogállásáról miért alkottunk törvényt. Valóban nem volt polgár mester, de ez a szabályozás... (Dr. Kutrucz Katalin: A képviselői jogállásról.) Elnök úr, Kutrucz Katalinon úgy veszem észre, mintha szót kérne, ha esetleg megadná neki a szót. (Taps, derültség.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Azt hiszem, a Ház hozzá fog járulni ahhoz, hogy ha befejezte, akkor szót kapjon. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) előterjesztő : De ha ez nem így van, akkor folytatnám. Tehát itt volt egy ellentmondás. Ez az ellentmondás végigvonult a parlament időszakán, ez a vitakérdés több alkalommal felbukkant. Most valóban az a helyzet, hogy van egy javaslat, ami ezt az ellentmondást kívánja feloldani, és hangsúlyozom még egyszer, itt egy nagyon lényeges kérdésről van szó. (15.00) Én ennek megfelelően értékelem ezt a vitát, levonva belőle azokat a törekvé seket, amelyek időt akartak húzni. Itt valóban konstruktív ellenérvek is elhangzottak és természetesen megfelelő érvek is hangzottak el a javaslat mellett. Ami az önkormányzati szövetségek véleményét illeti, meg kell állapítanunk, hogy az önkormányzati szö vetségek véleménye megosztott ebben a tekintetben. Én egyetértek Szigethy Pista képviselőtársammal, nem jogi, hanem... (Szigethy István: Köszönöm.) ...Szigethy István képviselőtársammal. (Derültség.) Ezek valóban nem jogi ellenérvek voltak, hanem technikai ak: azt a kérdést feszegetik, hogy elláthatóe ez a két funkció együtt. Itt a vitában megintcsak elhangzott: számos országban különböző módokon szabályozzák ezt a kérdést. Van, ahol összeférhetetlenséget állítanak fel, van, ahol nem állítanak fel összeférh etetlenséget. Többnyire az adott ország történelméhez kapcsolódnak ezek a fajta javaslatok, mint ahogy azok is, amelyek a minisztert kizárják a képviselőségből vagy nem zárják ki. Magyarországon e tekintetben korábban különböző szabályozások érvényesültek, mondjuk 1938ban olyan törvény született, amely kizárta a főpolgármestert, az alispánt és különböző önkormányzati
