Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
43 az értékes tárgyát. (Derültség.) Nyugodtan megnézheti mindenki: a műemléket nagyobb sérele m nem érte, tehát helyrehozható. Az érdekeltségből származható elfogultságnak a látszatát azért oldani kellene néhány szakmai érvvel, és ezért néhány szempontra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Őszintén bevallva, a reményteljes várakozásnak a derűs és biztató óráit éltem át, amikor naponta tudomásomra hozták - olvastam, hallottam, láttam , hogy most azután örökre vége ennek az amatőr dilettantizmusnak, mert felvirradt a szakértelem fényes napja, és a koalíciós pártok nemcsak ezzel a hatalmas számbeli fölénnyel, hanem a szakmai fölénnyel fogják majd elsöpörni a maroknyi ellenzéknek a gyermeteg próbálkozásait. A remény harmatával telített várakozás első csalódása azért akkor tört rám, amikor másokkal együtt itt elolvastam a törvényjavaslat tömör , háromsoros indokolását - amiről egyesek azt mondták, ez az előnye, hogy ilyen rövid , és nem vakított el a szakértelem fénye. Ezzel szemben engedjék meg, a rút freudi gondolattársítás jegyében eszembe jutott - nem vicc, ez igaz történet, 3040 év távlat ából , egy borsodi bíró az ítélet indokolását a következőképpen intézte el: "Indokolás: így kellett dönteni.". A többi érvtől megkímélte a peres feleket - minek őket terhelni azzal, hogy belássanak a jogi furfang háta mögé. Ezzel meg kellett elégedni. Én először azt gondoltam, hogy bennem van a hiba, és az én jogi képzettségem hiánya, hogy nem találom a négyéves tapasztalatoknak azokat a tényeit, amelyeket látnom kellett volna; de mások is hiába keresték, úgyhogy megnyugodtam, mert a négyéves tapasztalat l egfeljebb csak annyi lehetett, hogy egy polgármester lemondott a törvény elfogadása után a tisztségéről, egy képviselő pedig a képviselőségéről mondott le, és azt áldozta fel a megyei önkormányzati elnöki tisztségért, de más gyakorlati tapasztalata a törvé nynek a négy év alatt nem volt. Jacques Chirac példájára ne tessenek hivatkozni, mert állítólag az illető úr jelenleg nem Budapest főpolgármestere, hanem Párizsé, és nem a magyar Országgyűlés tagja, hanem az Assemblée Nationaleé, ahol kétségtelenül egész más házszabályok érvényesülnek - tehát ott egyébként elláthatja. Most ha már szakmai érveket kell keresni - nem kontárkodom bele a koalíciós törvényjavaslatba , akkor azért lehetett volna arra hivatkozni, hogy "drága uraim, rövidesen beterjesztjük a Házsz abály megváltoztatására és módosítására irányuló javaslatot". A Házszabályban esetleg olyan részek lesznek, hogy a plenáris ülésen való megjelenés csak a szavazásra korlátozódik, vagy nem kell itt villogni, mutogatni magunkat a képernyő előtt, majd a bizot tsági üléseken dől el tulajdonképpen a törvényjavaslatok sorsa, és akkor nem hárul már olyan teher arra, aki kettős tisztséget lát el. Most lehetett volna hivatkozni arra, hogy az összeférhetetlenség... - erről sok szó hangzott el, lehet, hogy most ismétlé s következik benne , az összeférhetetlenség megszüntetése, ezt ellenzéki oldalról így elmondani, nem veszélyezteti a mi véleményünk szerint a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és nemcsak azért, mert az önkormányzatok valójában nem a végreh ajtó hatalom részei, hanem mert a modern államfelfogásban ennél sokkal összetettebb és árnyaltabb a hatalommegosztásnak az érvényesülése. Itt már a törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott, hogy elvi kérdés, alkotmányos kérdés, politikai kérdés. Holott e z valójában gyakorlati kérdéssé válik a törvényjavaslat várható elfogadása esetén, és a várható elfogadás esetére mondjuk, hogy majd az állampolgárok fogják eldönteni az őszre várható önkormányzati választások idején, hogy vajon bizalmat adnake a Hegyi ké pviselőtársam felszólalásában külön nevesített hódmezővásárhelyi polgármesternek, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén megválasztjáke, vagy azt mondják: "menj te szépen a parlamentbe, lehet, hogy nem összeférhetetlen a tisztséged, de rád nem bízzuk Hó dmezővásárhely sorsát, mert te elégedj meg a képviselőséggel, nem tudsz két lovon ülni egyszerre, akármilyen a termeted". Tehát nyilvánvaló, hogy azért fogják majd az állampolgárok eldönteni; amikor az állampolgárokra történő hivatkozás van, akkor ezért mo ndjuk, hogy az összeférhetetlenség feloldása esetén is a józan állampolgári megítélés másképp dönthet - tehát nem fogja megválasztani polgármesternek.
