Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
44 Valahogy úgy van az ember, hogy erről a vitáról mindig eszébe jut a bumeráng. Mástól lopom, műszakiaktól, mert azok tudnak szépen fogalmazni; azt mondja: a bumeráng, amely elhajítva, a csavarmozgás törvényei szerint bukfencezve röpül egy ideig előre vagy felfelé, azután pedig hirtelen megfordul, és oda tér vissza, ahonnan elhajították. Ezzel a törvényjavaslat tal - az elfogadása esetén - eldobtuk a jogi bumerángot, és ha most elhajítjuk, és bukfencezve repül majd vissza, jó lesz vigyázni a reflexekre, hogy az ember időben elhajoljon előle, nehogy néhányunkat orrba vágjon majd. A töretlen optimizmus jegyében azo nban bízni kell abban, hogy a törvényjavaslat várható elfogadása esetén nem bumerángot dobunk el, mert az előbb már említettem, hogy bízzuk az állampolgárokra annak eldöntését, hogy ők az összeférhetetlenség várható megszüntetése esetén majd hogyan sáfárko dnak a bizalommal. Végül talán bízhatunk abban is, hogy a törvénymódosítást most javasló vagy támogató képviselők, illetve pártjaik az önkormányzati választások előkészületei során majd gondosan mérlegelni fogják az Országgyűlésnek és az önkormányzatoknak az államstruktúrában betöltött eltérő szerepét, és az nem érdekük, hogy a pártjukhoz tartozó képviselő a két megbízatás - az országgyűlési képviselői és a polgármesteri - közül bármelyikben a túl sok feladat miatt gyenge teljesítményt nyújtson. Felszólalás om első mondatában már utaltam arra, hogy a törvényjavaslat sorsában valójában - mint Hegyi képviselőtársam is említette - szép százalékban - mert mindig a képviselők számához igazodik az összeférhetetlen képviselők száma - érdekeltek vagyunk, és ebből oks zerűen következik, hogy nem az egyértelmű válasz megkerülése, hanem az elfogultság látszatának az elkerülése érdekében a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a rendelkezésre álló három szavazógomb közül a szavazásnál a tartózkodásgombot fogja me gnyomni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tájékoztatásul közlöm, hogy még négy képviselőtársunk jelezte hozzászólási szándékát. Az előre bejelentett felszólalások sorát Gáspár Miklós zárja. Átadom a szót. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló - törvényjavaslat értelmében, amelyet Horn Gyula MSZPs és Kuncze Gábor SZDSZes képviselők terjesztettek elő, meg szűnne a polgármesteri tisztség és az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlensége, vagyis a jövőben a polgármester egyidejűleg országgyűlési képviselő is lehetne. (18.50) A bizottsági vitában és a most folyó plenáris ülés vitájában is a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői gyakran hoztak fel két érvet annak alátámasztására, hogy a polgármester egyidejűleg országgyűlési képviselő is lehessen. Az egyik érv az, hogy Franciaországban is lehet a polgármester országg yűlési képviselő, a másik érv pedig az, hogy a miniszterek és a politikai államtitkárok is lehetnek egyidejűleg országgyűlési képviselők. Mindez azzal összefüggésben merült fel, hogy - mint az MSZP és az SZDSZ képviselői mondják - ha következetesen szét ak arjuk választani az egyes hatalmi ágakat, akkor a végrehajtó hatalomhoz tartozó miniszterek sem lehetnének a törvényhozó hatalom, az Országgyűlés tagjai, ha pedig lehetnek, akkor miért ne lehetnének az önálló hatalmi ágként funkciónáló önkormányzatokhoz ta rtozó polgármesterek is a törvényhozó hatalom tagjai. Nos, egyik érv sem állja meg a helyét. A francia példa annyira egyedülálló Európában, hogy általános modellként hivatkozni rá teljesen alaptalan. Franciaorszá gban 1958ban De Gaulle elképzeléseinek megfelelően az elnöki hatalom, azaz a prezidencializmus felé történt elmozdulás és ebből következett az, hogy a miniszter nem lehet egyúttal képviselő is. Ez azt jelenti tehát, hogy aki miniszter lesz, annak le kell mondania a képviselői mandátumáról. Mivel azonban a miniszteri beosztás nem örök időkre szól, hanem ideiglenes, éppen ezért van az, hogy a francia miniszterek gyakran valamelyik nagyváros
