Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP):
243 Egy idős ember bizalmatlan, különösen ha nyugdíjas és még különösebben ha magyar nyugdjas. Minden oka megvan a biza lmatlanságra. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Bizony, az elmúlt négy évben eleget hallotta.) Minden kormánnyal, és minden rendszerrel, és minden állammal szemben bizalmatlan. Egyrészt korából eredően, másrészt mert megtanulta élete során, hogy az öregkor ára majd biztonságot jelentő vagyonát egykor államosították, majd megtanulta, hogy a nyugdíjbiztosítók vagyonát is államosították, majd tapasztalta, hogy nem gyűjtötte össze az állam a befizetett nyugdíjjárulékait, s amikor a társadalombiztosítás önállósul t a költségvetéstől, akkor e nélkül a kumulált összeg nélkül kapták vissza a nyugdíjalapok vagy akkor még egységes Társadalombiztosítási Alap a gondoskodás lehetőségét. Tehát megértem a bizalmatlanságukat. Ezt próbáltuk oldani azzal, hogy az elmúlt három é vben viszonylag kiszámítható rendszert, a nettó munkabért követő rendszert alkalmaztunk, hiszen ebben az is benne van, hogy ha nő a nettó munkabér, nő a bérkifizetés, akkor annak egy része azért csak bekerül a Társadalombiztosítási Alapba, tehát akkor mód van arra, hogy az ezt követő kifizetések megtörténjenek. Két módon lehet ezt automatizálni: vagy az inflációt követem így, vagy a nettó munkabért. Ha a nettó munkabér gyorsabban nő, mint az infláció, akkor a nyugdíjas jár jobban. Az idén ez történt. Ha for dítva történt volna - mint tavaly , akkor a nyugdíjas jár rosszabbul. De ebben dönteni kell, uraim. S dönteni úgy kell, hogy megnyugodhassunk, hogy ne kelljen valóban minden évben ezt a vitát újrakezdeni és arról beszélni, hogy a nettó munkabér most 24, 2 5 vagy 26 százalék, hogy ez az indexálás havi 8 legyen visszamenőleg vagy egyösszegű, akármennyi. Ezt nem fogja fel az állampolgár, nem fogja fel a nyugdíjas. Azt felfogja, hogy a szomszédban lakó lakatos meg tudja venni a krumplit - vagy a paradicsomot is , ha egy jó lakatos , ő pedig nem. Tavaly még meg tudta, tehát romlott a helyzete hozzá képest. Hogy ki tudja számolni, hogy megnyugodjon, hogy az állam valóban komolyan veszi azt, hogy garantálja a nyugdíjak kifizetését - ezt, mondom, a nyugdíjasok érzel meire tekintettel is támogatni lehetne. De aki nem ilyen, nem szíveli az érzelmi érveket, akkor annak hadd mondjak egy mást, halkan. Hölgyeim és Uraim! Választópolgárainknak majdnem a fele nyugdíjas. Nagyobb arányban mennek el, mint az egyéb korosztályok. Ezek a választópolgárok választottak minket, és ezért is volt talán puhább a kelleténél az előző parlament nyugdíjkérdésekben. De ezt mérlegelni kell, és eszerint kérem, hogy döntsenek. Tehát: vagy most döntünk és megnyugszik a nyugdíjas, de ez biztos 32 m illiárd, és ebben az esetben el kell fogadni ötünk módosító javaslatát vagy most azt mondjuk, hogy csak 2,7et szeptemberben egyszer, és attól kezdve minden hónapban 2,7et. A különbségről pedig majd november táján döntsön a parlament, és december táján ka pják meg a nyugdíjasok. Kérem szépen, próbálják ezt úgy végiggondolni, hogy legjobb lelkiismeretük és - hogy is mondjam? - talán mondhatnám, hogy politikai ösztönük szerint döntsenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Ügyrendi kérdésben Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője kért szót. Tessék! DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Megítélésem szerint tévedett a Ház, amikor Nagy Sándor és Kovács Pál képviselőtársaink indítványát tűzte napirendre, a négy ellenzéki párt egyegy képviselője által jegyzett beadványt pedig módosító indítványként kezeli. Ugyanis a módosító indítványként kezelt, négy ellenzéki párti
