Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
241 Köszö nöm. Megkérdezem jegyző társaimat, jelentkezette valaki előzetesen felszólalásra. (Igen.) Igen. Első felszólalónk Kis Gyula a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Megadom a szót. (Dr. Semjén Zsoltot Nahimi Péter váltja fel a jegyzői székben.) DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az ünneplés rövid percei után elérkeztek a munka órái - reméljük: évei , és ezzel a kérdéssel még nagyon sokszor fogunk találkozni. Nagyon nehéz döntést kell hoznia az Országgyűlésnek, nagyon nehéz döntésekkel jutottunk el idáig, egy valóban nagyon pontosan nem szabályozott hármas összefüggésrendszeren belül. Ez a hármasság: az állami költségvetés, a társadalombiztosítási alapok - jelen esetben a nyugdíjalap - és a p arlament viszonya. Miután a képviselők többsége megkíméltetett az előző négy évben attól, hogy végighallgassa a társadalombiztosítási rendszernek az államháztartáson és a magyar közjogon belüli helyzetéről folytatott vitákat, elnézésüket kérem, de ebben a meleg órában nagyon röviden - hogy megértsük, miről van szó - megpróbálom összefoglalni. (16.10) A következő: az alkotmány garantálja a Magyar Köztársaság polgárainak szociális biztonságát, öregség esetén ellátását, és azzal folytatódik, hogy a társadalom biztosítás rendszerén keresztül. Ez azt jelenti, hogy egy alkotmányos alapjog, amit a magyar Országgyűlés - nem az előző parlament, hanem már az az előtti parlament - úgy oldott meg, hogy kettéválasztotta az állami költségvetést és az akkor még egységes tá rsadalombiztosítási költségvetést, szigorúan ügyelve arra, hogy a kettő ne legyen átjárható, hiszen az előző években ez okozott gondot a kifizetéseknél. A későbbiek folyamán ez a kettéválasztás fokozódott, és az előző Országgyűlés úgy döntött, hogy mindeze k garanciájául létrehozza a társadalombiztosítás választott önkormányzatát. Ez megtörtént, ez a választás 700 millió forintba került, és sikeres volt. Fölálltak az önkormányzatok több mint egy évvel ezelőtt, és azóta a társadalombiztosítási alapok, a nyugd íjalap kezelője a Társadalombiztosítási Önkormányzat. A költségvetését elkészíti, és a jogalkotás szabályai szerint benyújtja az Országgyűlésnek. Ez történt, elfogadtuk az előterjesztett költségvetést. Elfogadtuk, noha ez évi 4050 milliárd forintba került - akár forráscsere, akár egyéb szempontok megvalósítása miatt - az állami költségvetésnek, mert egyre növekvő deficitje volt a társadalombiztosításnak. Elfogadtuk, mert azt mondtuk, azt gondoltuk, hogy a társadalmi stabilitás alapja a szociális biztonság, és a szociális biztonság alapja a működő társadalombiztosítás. Akik régen itt ültek, tudták, hogy sok esetben fogcsikorgatva, de akkor is elfogadtuk. A legutolsó országgyűlési ülésnapon azt mondtam, hogy nagy keserűséggel, de elfogadásra ajánlom a szociál is bizottság nevében a társadalombiztosítás költségvetését, és ez az Országgyűlés, az előző, a jelenlegi kormánypártok - akkori ellenzék - támogatásával szavazott úgy. Minden évben megismétlődött azonban ezen belül a vita arról, hogy mennyi legyen a nyugdí jemelés mértéke. Ezért három évvel ezelőtt az Országgyűlés úgy határozott, hogy ezt valami módon automatikussá teszi, éspedig a nettó munkabérnövekedéshez kötötte. Azt mondotta a társadalombiztosítási törvény, sokadik módosításában - hogyha megengedik, ol vasom, az 1975. évi II. törvény 4. § (6) bekezdés : "A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni." Tehát a várható nettó átlagkereset mértékében kell növelni. Lehet, hogy ez tenyérjóslás - hogy a várható jövedelmet kell jósolni , de azért az elmúlt három év alatt sikerült ezt úgy eltalálni, hogy a statisztikai hibán belüli módon követte a nyugdíj a nettó munkabért. A szöveg, a törvényszöveg további folytatása arról szó l, hogy az emelésre két alkalommal, március és szeptember hónapban kerül sor. Az emelés legkisebb és legnagyobb összegéről - ami azt
