Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak

1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda) - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:

543 arra, hogy a magyar mezőgazdasági kultúrát is látogassák, és így a méhek megporzó tevékenysége

következtében magasabb l

ehet a terméshozama a gyümölcsösöknek, a repcének, a napraforgónak, a

lucernának. Ismeretes, hogy több mint 100 milliárd Ft többletbevétele van a magyar mezőgazdaságnak a

méhek megporzó munkájának következtében. Tehát nem elhanyagolható az a szempont, hogy a méhészek folytatni tudják vándorlásukat…

(Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.) …mert ez a

magyar mezőgazdaság és egyben a magyar gazdaság fejlődését jelenti. Ma a legfontosabb dolog az,

hogy ezen a téren elő tudjuk segíteni a növekedést. Ebből

következően szükséges a megítélésem

szerint…

(Az elnök ismét csenget.) …hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma a

külképviseletek útján igyekezzen, próbálkozzon lehetőséget teremteni több méz értékesítésére.

(Az elnök az asztalon való kopogással figyel

mezteti a képviselőt az idő leteltére.) Én magam mint

vándorméhész, korábban sem voltam megelégedve a legelőkihasználtsággal, nemhogy annak

csökkenésével! Magyarországon a flóra sokkal több méhészetet tudna eltartani, mint amennyi

jelenleg van, és ez nagym

értékben… ELNÖK (Vörös Vince)

: Képviselőtársam, lejárt az ideje, kérem a kérdéseit feltenni. PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda) Befejezem… Ez nagymértékben növelné az ország bevételét is, hiszen a legutóbb is 20 millió

dollár volt a magyar gazdaság bevétele az akác

méztermelésből. Kérdezem, vane lehetőség arra, miniszter úr, hogy a külképviseletek hatékonyan foglalkozzanak

a méz értékesítésének lehetőségeivel; esetleg országosan a propagandahálózat útján való növelése is

szükséges a belföldi mézfogyasztásunknak. Vár

om szíves válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince)

: Köszönöm. Az elhangzottakra dr. Kádár Béla miniszter úr adja meg a választ. Dr. Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere válasza KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mini

sztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Teljes mértékben egyetértek a

képviselő úrral a rendszeres mézfogyasztás kedvező élettani hatásáról, hasonlóképpen a méztermelés

és a mezőgazdasági hozamok közötti összefüggések szoro

s kapcsolatáról mondottak tekintetében,

hiszen a közgazdasági elmélet már sok évtizeddel ezelőtt a külső megtakarítások fogalmát és a

kölcsönös együttműködés kölcsönös előnyökön keresztüli bemutatását a lucernatermelő és a méhész

együttműködésével példázta

. Képviselő úr kérdései mégis azt sugallják, hogy a magyar mézkivitel

évről évre csökken, és a magyar méhészek nem jutnak el a külpiacokra. Mielőtt kérdésére választ adnék, szeretném megjegyezni, hogy a méhészet Magyarországon

alapvetően exportorientált te

vékenység: a méztermelésnek körülbelül 80%a talál külfölön

felvevőpiacot. A hazai kereslet rendkívül alacsony

– sajnos változtlanul az

–

, az egy főre jutó évi

fogyasztás körülbelül 3040 dekára rúg. Ugyanakkor azonban az összes magyar mézkivitel az elmúlt évben, 1993ban 13400 tonna volt, értéke 15 millió dollár, ami az 1992ben exportált mennyiségnek

közel a kétszerese

– 1992ben ugyanis a kivitel 68000 tonna, értéke pedig 11 millió dollár volt.

Tehát ezek az adatok nem utalnak a mézkivitel zsugorodására vagy piaci problémák éleződésére;

éppen ellenkezőleg, az elmúlt évben a borgazdaság mellett tulajdonképpen a méztermelés, a

mézkivitel érte el a legjelentősebb exportteljesítményeket. Ezek az adatok magukban foglalják az akácmézet is, amelyről képviselő ú

r részletesen szólt. Így

meg kell jegyeznem a pontosítás kedvéért, hogy az akácmézkivitel nem lehetett 20 millió dollár, ha

az összes mézkivitel csak 15 volt az elmúlt évben…