Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: - ELNÖK (Vörös Vince): - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
544 E számokban azonban érzékelhető, hogy a méz kiviteli átlagára csökkent. Ez többek között abból is adódott, hogy a magyar méz exportárualapösszetétele az alacsonyabb fajlagos értékű virágmézek felé tolódott el. Az elmúlt három évben Magyarország mézkivitelének háromnegyed része az Európai Közösségek tagállamaiba, s ezen belül legjelent ősebb partnerünk felé, Németországba irányult. Emellett évente – a rendelkezésre álló árualap függvényében – 900 és 1600 t közötti nagyságrendben exportálunk az EFTAországokba is. A legutóbb a Parlament által is jóváhagyott magyar – finn, az EFTA keretében kötött szabadkereskedelmi megállapodás többek között éppen a méz piacra jutását segíti. A magyar mézkivitel fő piaca a jövőben is NyugatEurópa. E térségben a kereslet stabil, fizetőképes. Indokolatlan lenne tehát csereüzletek alkalmazása, hiszen ez KeletEurópában általában a fizetőképesség hiányának áthidalására szolgál. Képviselő úr kérdései elsősorban a külpiaci propagandára irányulnak. A kivitel elmúlt évi látványos bővülésében nem elhanyagolható az a tény… (Az elnök kopogással jelzi a rendelkezésre á lló idő leteltét.) …hogy a tavaly és az idén pályzati rendszer keretében többletexporttámogatást igényelhetnek az exportálók, amelynek mértéke az átlagosnál jóval nagyobb, 30%os. NyugatEurópában és NyugatEurópán kívül természetesen van mézértékesítési lehetőség. A minisztérium külön programjaiban szorgalmazza az ilyen speciális termékek felvevőpiacainak kutatását. Javaslom azt is egyébként, hogy a termelők saját portékáik piacra jutásának elősegítése, kínálatuk bemutatása érdekében vegyék fel közvetlenü l is a kapcsolatot a kirendeltségekkel, amelyek címét rendszeresen közöljük a külkereskedelmi tájékoztatóban, amennyiben címváltoztatás történik. (15.00) ELNÖK (Vörös Vince) : Felhívom miniszter úr szíves figyelmét az idő túllépésére! KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Elnök Úr! 30 másodpercet kérek, és akkor nem is fejtem ki bővebben, csupán annyit mondok, hogy jelenleg a termelés, a reklám és a külpiaci tevékenység intézményrendszerileg még nincs összekapcsolva. Én remélem , hogy a közeljövőben felállított méhészeti terméktanács megvalósítja az országon belül a méhészetben azt az integrációt, amelyre a nagyvilágban is törekszünk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket, létszámmegállapítás következik. (Zaj. – Több képviselő érkezik az ülésterembe.) Most szíveskedjenek megnyomni az igen gombot. (Megtörténik. – A jelenlévők száma 159.) Az Országgyűlés még nem határozatképes, folytatjuk kérdésekkel. Dr. Géczi Józ sef Alajos, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszternek A védőnők helyzetéről, a védőnői hálózatról címmel. Megadom a szót Géczi József Alajos képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Géczi József Alajos (MSZP) – a népjólé ti miniszterhez – A védőnők helyzetéről, a védőnői hálózatról címmel GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarországon már a 20as években kiépült a zöldkeresztes védőnői hálózat, de korábban, már az I. világháború előtt is működtek hasonló szervezetek. Ezek a szervezetek nagy tekintélyre tettek szert a társadalom körében, ugyanakkor a legutóbbi egészségügyi reform során mintha ügyükben nem történt volna komplex szabályozás. A szabályozás elvált a gyerme korvosok státusától, és a közel 4500 körzeti védőnő munkaviszonya, munkafeltételei, a felettes szervekhez való viszonyai máig tisztázatlanok.
