Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DEME ZOLTÁN (MIÉP)
271 A harmadik csoportja a hálózati személyeknek azonban valójában áldozat. Olyan áldozat, akit valamilyen oknál fogva megzsarolt ak. Nyakára tették a kést. Esetleg pontosan azért, mert az adott rendszer elleni vétséget próbáltak a nyakába varrni, és mentesítették a büntetés alól, ha ilyesmit vállal. Kérem szépen, megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, egy kalap alá vehetőe a hálózat i személyeknek ez a csoportja? Én azt mondom, hogy nem. Ezért inkább vállaljuk a kockázatot, vállaljuk azt, hogy az általam említett első és második csoportba tartozók közül némelyik vagy akár többen, vagy akár egész réteg mentesül a törvényben előírt fele lősség alól. Inkább fusson kilenc bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan. És ez csak ezen az egyetlen szócskán múlik. Mert ha mind a három feltétel megvan, az önkéntes vállalás, a jelentésadás és ezért valamifajta ellenszolgáltatás nyerése, akkor egyértelműen és vitathatatlanul igazolódik az, hogy az illető személy kárhozatos, erkölcsileg megbélyegzendő tevékenységet folytatott. Ezért tisztelettel kérem az előterjesztőt, szíveskedjék az általam taglalt módosító indítványra adott vagy azzal kapcsolatban elfogla lt álláspontját felülvizsgálni és egyetértését visszavonni. Egyúttal tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatnak ezt a passzusát az eredeti tervezetnek megfelelő formában, tehát valamennyi bizottság által támogatott módosító indítvány elvetésével fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Deme Zoltán képviselő úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja. Felszólaló: Deme Zoltán (MIÉP) DEME ZOLTÁN (MIÉP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtá rsaim! Az előttünk levő törvényjavaslat 4. §ában örömmel fedeztem fel, hogy az előző változathoz beadott 3600as számú módosító javaslatomat a Kormány figyelembe vette, és azt csaknem egészében beépítette az új változatba. Az egyházi tisztségviselők átvil ágításának lehetőségéről van szó. Rendkívül fontos ez a kérdés, hiszen az egyházak vezető tisztségviselőinek egy része még a pártállam idején kezdte el működését. Hogy az egyházakat megfelelő módon segítsük az állam és az egyház szétválasztásának célkitűzé seiben, ahhoz az egyházaknak minden segítséget meg kell adnunk azon a téren, hogy az állam kezében levő adatokat kívánságuk szerint megkaphassák, és az elvégzett vizsgálatok során így is megtisztulhassanak. Ezért számomra és az egyházakat tisztelő, az egyh ázakhoz jó szándékkal közeledők számára elfogadhatatlan az együttes jelentés 25. pontjában szereplő javaslat – Mécs Imre SZDSZes képviselőtársam javaslata – , miszerint maradjon el a törvényjavaslat 4. §a, s ennek következtében szűnjék meg az egyházi tisz tségviselők átvilágításának lehetősége. Most is hangsúlyoznom kell, hogy a paragrafus tartalma semmiképpen nem jelent az állam részéről beleavatkozást az egyházak belügyeibe, semmiképpen nem sérti azok önállóságát, nem veszélyezteti, sőt ellenkezőleg, segí ti az állam és az egyház kívánt szétválasztásának célját. (18.20) Ne felejtsük el, az átvilágításhoz szükséges adatok jelen pillanatban is az állam kezében vannak. Ha elzárkózunk azok megfelelő kézbe adásának lehetőségétől, akkor avatkozunk bele egészen du rva módon az egyházak belügyeibe. Úgy gondolom, eleget hangoztattuk már sajtótájékoztatókon és parlamenti felszólalásainkban azt a tényt, hogy a volt Állami Egyházügyi Hivatal "áldásos" tevékenysége mennyire károsan befolyásolta az egyházak életét és szolg álatát. Jézus szavai szerint a só, mely ízét veszti, semmire sem való, csak arra, hogy kidobják. Vonatkozik ez a kijelentés azokra az egyházi vezetőkre is, akik összefonódtak a pártállam működésével, s azóta sem mentek át semmiféle pálforduláson. Annak ell enére, hogy egyházi szolgálatban állnak, a pártállamban megszokott kollektív beismerésen túl személy szerint nem
