Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DEME ZOLTÁN (MIÉP)
272 ismerték el ilyen tevékenységüket, így az egyház tagjainak nincs is mit megbocsátaniuk – bár ezt az élő egyház nagy örömmel tenné meg, és bizon yára meg is erősítené tisztségükben az ilyen egyházi vezetőket. Mivel semmiféle beismerés nem történt, adódik számunkra az a kellemetlennek látszó feladat, hogy ilyen kényes kérdésekről is szót kell ejtenünk a Parlamentben, sőt az egyházak életét ilyen mód on is – törvényhozási lehetőségünkkel – segítenünk kell. Sok képviselőtársam az állam és az egyház szétválasztásának szükségességét anyagi értelemben szeretné elsősorban rendezettnek látni. Véleményem szerint a modern társadalmakban bevett gyakorlat a szem élyi jövedelemadónak a megfelelő egyházak felé irányítása állampolgári jogon, hamarosan nálunk is meg kell valósuljon. Most azonban még nem ennek jött el az ideje – hiszen anyagiakkal kell segíteni az egyházakat – , hanem az átvilágítási törvény kapcsán kel l most az állam és az egyház szétválasztása alapelvének érvényesülését segíteni. Az egyházak életére nézve nagy veszélyt jelent az a tény, hogy bizonyos vezető tisztségviselői említett tevékenységük miatt ma is kompromittálhatók, manipulálhatók, hiszen köz tudott, hogy az államigazgatás területének túlnyomó részén semmiféle nagytakarítás nem történt, ezért az összefonódás szálai nem is szakadhattak el állam és egyház között. Veszélyes játék ez. Vajon meddig sodródnak még az egyházak az állammal való ilyenfaj ta összefonódás miatt? Dr. Kövér Lászlónak az együttes jelentés 26. pontjában foglalt módosító indítványát azért nem tudom maradéktalanul támogatni, mert ugyanezen paragrafus alapján szeretnék az átvilágítás lehetőségét megadni politikai pártoknak, bizonyo s napi- és hetilapoknak, valamint az Ügyvédi Kamarának. Úgy gondolom, hogy az ügy jelentősége miatt ezt a témát külön paragrafusban kell kezelni. Kőszeg Ferenc Kövér Lászlóhoz hasonlóan gondolkodik, de módosító javaslata olyan különleges kitételt is tartal maz, hogy az átvilágítási megkereséshez az említett szerveknek csatolni kell az ellenőrzendő személyek írásbeli hozzájárulását is. Elvetendőnek tartom e kitétel törvényben való megfogalmazását, hiszen elképzelhetjük, ki lesz az a vezető tisztségviselő, aki hajlandó lesz beleegyezését adni az átvilágításhoz, amikor eddig sem tett semmiféle lépést élete e vargabetűjének rendezése érdekében, amikor ma karhatalmista múltjukkal majdhogynem büszkélkedhetnek egyesek. Naivitás elvárni azt, hogy az átvilágítás megta gadása, így múltjának vállalása szégyent vagy bármiféle problémát jelentene bárki számára is. Nagyon fontosnak tartom az együttes jelentés 28. pontjában foglalt, Roszík Gáborféle módosító javaslatot, amely tartalmazza azt a lehetőséget is, amit szintén magába foglalt a 3600as módosító javaslatom, tudniillik, hogy ne csak az egyházak arra hatáskörrel felruházott tisztségviselőinek, illetőleg testületeinek a megkeresése alapján legyen elvég ezhető az általuk meghatározott egyházi tisztséget betöltő személy átvilágítása, hanem az aktív lelkészi kar, illetve aktív papság 20%ának aláírásával igazolt kérése alapján is, ugyanis az egyházak hatáskörrel felruházott tisztségviselői, illetőleg testül etei már eleve az átvilágítandók közé tartoznak. Megint naivitás lenne azt képzelni, hogy majd pont ők indítványozzák saját maguk átvilágítását. De ha ezt meg is tennék – mint ahogyan azt az Evangélikus Országos Presbitérium legutóbbi ülésén ezt megtette, kérte saját átvilágítását – , naivitás lenne azt hinni, hogy ezek a tisztségviselők és testületek saját hatáskörükben ne süllyesztenék el a megkapott átvilágítási adatokat. Fából vaskarika lenne, mert át is lennének világítva, meg nem is. Ki hinné el azt kö zülünk, hogy például Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője, a Testnevelési Főiskola volt rektora, jelenleg a Köztársaság Párt országos elnökségi tagja lehetővé tenné saját maga átvilágítását, és ne akadályozná meg saját eszközeivel, ame lyek egyházi vezetői tisztségéből adódnak.
