Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TAKÁCSY GYULA, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁNYA GÁBOR, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
495 (9.50) Felszólaló: Dr. Takácsy Gyula, a gazdasági bizottság elnöke TAKÁCSY GYULA, DR. a gazdasági bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság megtárgyalta a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítására beadott kormányjavaslatot, és azt általá nos vitára alkalmasnak tartotta. Előadót is állított, de az előadó később fogja elmondani a gazdasági bizottság véleményét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottság álláspontját kívánjae valaki ismertetni? (Nem jelentkezik senki.) Nem. Soron következnek az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai, elsőként Kánya Gábor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Kánya Gábor az MDFképviselőcsoport nevében KÁNYA GÁBOR, a Ma gyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem önmagában a javaslattal, a szűken vett javaslattal szeretnék csak foglalkozni, hanem kitérve néhány elvi kérdésre, bizonyos koncepcióra is, amely a szövetkeze ti üzletrésztulajdonosok kapcsán a jelenlegi szabályozásunk tárgya. Miért kell egyáltalán ezzel a kérdéssel foglalkoznunk? Alapvetően azért, mert a 80as években kialakult helyzet szabályozására egy új szövetkezeti törvényt hozott ez az Országgyűlés, amel ynek a működése, gyakorlati alkalmazása kapcsán felmerültek gyakorlati problémák: ezeknek a szabályozása kötelességünk. Ez a szabályozás nem egyszerű. Ez a mostani javaslat sem fogja – megítélésünk szerint – elrendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket sz eretnénk. Ez akkor is nyugodtan vállalható, ha ezzel tisztában vagyunk, mert megítélésem szerint kötelességünk, hogy ezzel foglalkozzunk. A javaslat fő célja az – és ezt az egyszerűsítést nyugodtan vállalhatjuk – , hogy a szövetkezeti tagok mint üzletrészt ulajdonosok és a nem tagok, tehát a kívülálló üzletrésztulajdonosok közötti feszültséget enyhítsük, a kívülálló üzletrésztulajdonok nem szabad mozgását próbáljuk oldani. Ez a javaslat alapvető célja. Itt nagyszámú kívülálló üzletrésztulajdonosról van szó ; főleg a mezőgazdasági szövetkezetekben jellemző ez, de más szövetkezeti szférákban is szabályozni kell. Mindazonáltal jó, ha tisztázzuk az arányokat, és erre vonatkozóan a mezőgazdasági szövetkezetekben lévő összes üzletrésztőke 80%át a tagok birtokoljá k. Ezt az adatot le kell szögezni! Tehát itt 20%nyi menynyiségről van szó, ami a nagyszámú tulajdonos miatt kis tulajdonokat jelent. Két dolgot szeretnék előrebocsátani a törvény érdemi elemzése előtt. Az egyik az az észrevétel, hogy bizonyos elemzések – nemcsak itt a Parlamentben, hanem máshol is – állandóan vagy jórészt onnan közelítik meg a kérdést, hogy jó lett volna, ha ez a helyzet nem alakul ki, ha egyáltalán nem jön létre, és akkor milyen jó volna. Ezzel nem tudunk mit kezdeni, a magam részéről ezz el nem is kívánok többet foglalkozni. Az a véleményem, hogy egy adott helyzetben kell a megfelelő megoldásokat megvalósítani, és erre kell nekünk felkészülni, ehhez kell javaslatokat adni. A másik vonatkozás, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy a sz övetkezeti érdekképviseletek, szervezetek foglalkoztak és folyamatosan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Itt van a kezemben, amit állásfoglalás formájában írásban meg is küldtek a mezőgazdasági bizottságnak, mások is ismerhetik ezeket. Ez jó. Az nem jó, h ogy ebben az üzenetben már egy, úgymond, végleges álláspont van leírva: megállapítja – szó szerint idézem – , hogy "Az 1992. évi I. törvény tervbe vett módosítása súlyos károkat okozó következményekkel jár."
