Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TAKÁCSY GYULA, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁNYA GÁBOR, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
496 Azért kíváncsi volnék, hogy ezt honnan tudja bárk i is jó előre megítélni. Ezt a vonatkozást nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert biztos vagyok benne, hogy lehet hozzá észrevételeket fűzni és jobbító gondolatokat figyelembe venni, sőt kell is a szövetkezetek érdekképviseleteitől, de ilyen alapon – azt h iszem – probléma van, egy szemléleti probléma; nem túlságosan szerencsés ez a megfogalmazás. A javaslatra térve. A javaslat önmagában megítélésünk szerint nem képes feloldani az érdekellentétet a két üzletrésztulajdonosi csoport között, ezért a javaslat c sak része egy átfogó intézkedéssorozatnak, amely magában fogja foglalni ennek a kérdésnek a pénzügyi szabályozását és egy közgazdasági feltételrendszer kidolgozását is. A miniszter úr erre már tett utalást. Ezek a rendelkezések, eljárások nem törvényi eljá rások lesznek, itt a következő hónapokban szükség lesz a Kormány megfelelő, ilyen szintű intézkedéseire, tehát kapcsolódó intézkedésekre kell hogy sor kerüljön. De azért fontos, hogy ezt megemlítsük, mert ebben a kérdéskö rben olyan kedvezményeket és választási lehetőségeket kell megmutatni, feltárni az üzletrésztulajdonosok előtt, amelyek kapcsán mozgásba lendülnek ezek a ma még nem mobil szövetkezeti üzletrésztulajdonok. Miért gondoljuk azt, hogy a szövetkezeti üzletrés zek mobilizálására szükség van? Alapvetően azért, mert lehetővé kell tenni a ma is jól működő szövetkezeteknek a tőkeképzést, a tőkekoncentrációt, a mezőgazdasági tevékenységekbe történő tőkebevonást, amire ma nem képesek. Többek között azért nem – más oko k is vannak – , mert az üzletrésztulajdonnal nem olyan módon rendelkeznek, ami ehhez a tőkekoncentrációhoz kívánatos volna. Ezért az egy tag – egy szavazat elve, amit a szövetkezeti törvény jelenleg kizárólagosan tartalmaz, bizonyos esetekben – tehát nem min den esetben – oldható, sőt szükséges oldani. Leegyszerűsítve a dolgot: ebben a vonatkozásban a gazdasági társasági szabályozás felé kell közelíteni. Az ugyanis valóban gyakorlati probléma, hogy egy szövetkezet elmegy a bankjához, és nem kap finanszírozást, hitelt, azzal az indoklással, hogy nem biztos az a tulajdonosi csoport, jelen esetben a szövetkezet, amelyik hitelért folyamodik. Tudniillik a döntésbe nem üzletrészarányosan szólhatnak bele az ottani tagok, hanem egy személy – egy szavazat alapján. Ez biz onyos esetekben, a gazdálkodás vonatkozásában, különösen a foglalkoztatás vonatkozásában megtartandó és helyeselhető, de finomított szabályozást igényel. Ez volna tehát a lényeges. Nagyon röviden arról, hogy milyen is ma a szövetkezetek helyzete. Arányaiba n ma is, mint már régóta, nyugodtan kijelenthetjük, hogy körülbelül annak a tevékenységi körnek az egyharmada sorolható a jól működő és életképes szövetkezetek közé, amelyekkel nincs gond, a jelenlegi szabályozás kereteiben sem: hitelképesek és jól termeln ek. De a másik kétharmaddal gond van. Lehet, hogy ez a szám túlzott, de egy részük mindenképpen segítségre szorul, ez egészen biztos. De ebből a körből emeljük ki azokat – és ez a Magyar Demokrata Fórum véleménye – , amelyek életképtelenek, amelyek már évek óta veszteségesek, nem tudják fizetni a tartozásaikat, hiteleiket. Sem ezzel a javaslattal, sem közgazdasági szabályozórendszerrel nem kívánjuk mesterségesen életben tartani az életképtelen szervezeteket. Tehát ezeknek új mozgásformákat kínálunk, és erre vonatkozóan a végén szeretnék még néhány utalást tenni. Ezt a kategorizálást már csak azért is végre kell hajtanunk, mert azért történtek változások a mezőgazdaságban, a termelés szerkezetében is. (10.00) Ezek alapvetően a következők: Azok a kiegészítő tev ékenységek, amelyek jellemzően erős hozadékúak, nyereségesek voltak a szövetkezeteknél, ma már zömében leváltak, és önálló tevékenységi formában folynak. Be tudom bizonyítani, vannak rá adatok, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységek kiegészítő tevékenysége kkel együtt történő kezelése volt és lehetett csak a mezőgazdaságban eredményes.
