Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince):
1221 Elnök Úr! Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Ház! A gyermeknevelést pénzben segítő, a rászorultsági elvet követő támogatási rendszer nem szűnt meg. A szociális törvény, annak módosítása sem érintette a gyermek- és ifjúságvédelmi ellátó rendsz ert, a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki erre a rendszerre. Az ön által említett kormányrendelet valóban hatályon kívül helyezte az 1986ban született minisztertanácsi rendelet azon szakaszait, melyek szabályozták a rendszeres nevelési segély feltételei t. Az önkormányzatok hatásköréről szóló 1991es törvény szerint a települési önkormányzat szociális alapellátás keretében biztosítja a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeni és természetbeni ellátását, valamint e törvény a települési képviselőtestület gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait mint hatáskört állapítja meg. Úgy fogalmaz, hogy "A települési képviselőtestület segélyt állapít meg védőóvó intézkedésként". Így tehát ellentmondás volt a korábbi minisztertanácsi rendelet és a hatásköri törvény között, ez pedig bizonytalanságot okozhatott a jogalkalmazásban. A törvény szerint a segélyre való jogosultság feltételeinek megalkotására az önkormányzatoknak van kizárólagos hatásköre. A segélyre jogosultak köreinek megállapításában csak akkor várható változás, ha az önkormányzat most a korábbitól eltérő feltételekkel szabályozza ezt helyi rendeletében. Még egyszer: a nevelési segély intézménye nem szűnt meg, csak a jogszabályok egyértelművé váltak. Második kérdésére a válasz: a gyermekjóléti és ifjúságvédelmi törv ény kodifikációja és egyeztetése folyamatban van. Ennek keretében tervezzük a jelenlegitől eltérő, átfogó, gyermeknevelést segítő ellátási rendszer bevezetését. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszö nöm szépen. Következő kérdésfeltevőnk dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője, aki kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek Várhatóe, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi a földbérleti díjak szabályozását? címmel. Megadom a szót Kávássy Sándor képviselő úrnak. Kérdés: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) – a földművelésügyi miniszterhez – Várhatóe, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi a főbérleti díjak szabályzását? címmel KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Ti sztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Sonkádon, abban a szatmári faluban tehát, ahol ma is lakom, 1 q 50 kg búza volt egy katasztrális hold szántó bérleti díja a Horthyidőkben, amikor átlagban 1013 q búza termett holdanként bánkúti búzából. A bérle t így a termés 1215%ának felelt meg. Csengerben, a napokban értesültem arról, hogy a helybeli szövetkezet 10 kg búzát fizet AKánként, ami haonként, 1012 AKval számolva 1q – 1q 20 kg búzát jelent, tehát lényegesen kevesebb, mint a két világháború között i időkben volt. Pénzre átszámítva pedig – 1000 Ftos búzaárat feltételezve – 10001200 Ft. Ezzel szemben, ha a tag vagy más bérel szövekezeti földet, a szövetkezet 10000 Ftot kér. Abszolút igazságtalan helyzet ez, amit semmiképpen sem lehet takargatni a s zabadpiac fügefalevelével. Miután nem elszigetelt jelenségről, nem valamiféle helyi sajátosságról, hanem szélesebb körben érvényesülő tendenciáról van szó, feltétlenül fontosnak tartanám, hogy a minisztérium foglalkozzék a földbérlet kérdésé vel, melynek összegét haonként 34000 Ft körül vélnénk meghatározhatónak, mivel a magasabb bérleti díjak főleg a szegényebb rétegeket, a falura visszatérő munkanélkülieket sújtják, és így a sürgősséget az ügy szociális vonatkozásai is indokolnák. ELNÖK (V örös Vince) :
