Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Bejelentés a Parlament északi kőtornyának avatásáról - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Kérdések: - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS PÉTER (MSZP)
1222 Köszönöm szépen. Felkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Tisztelt Kávássy Képviselő Úr! Ön a bérleti díj fix szabályozását hiányolja, és azt mondja, hogy válaszomban ne hivatkozzam a piacgazdaság fügefalevelére. Meg kell önnek mondanom, hogy az eb a fügefalevél alatt van elhantolva, tehát nem tudok ettől e ltekinteni. (Hangos derültség és taps a Szabad Demokraták Szövetsége padsoraiban.) Ugyanis arról van szó, hogy a Polgári Törvénykönyv, amelyik egy bevált törvény, 1960 májusa óta van érvényben, a bérleti jogviszonyt akként szabályozza, hogy nem írja elő kö telező módon a bérleti díj mértékét. Ezt a szerződő felekre, azok megállapodására bízza, és azt gondoljuk, ez így van helyén, ez egy bevált gyakorlat. Így van helyén a piacgazdaság körülményei között még inkább. Kétségtelen, önnek igaza van abban, hogy aho l kevesebb termőértéke a földnek, ott a termőértékhez viszonyítottan arányos bérleti díj is kevés, jobb lenne több, a régi rendszerben többet adtak. De én ennél újabbat mondok önnek: tegnap jártam Romániában, ott körülbelül az egy hara eső nettó termelési érték 25%a a bérleti díj, tehát az még kedvezőbb. Abból kell azonban kiindulni, hogy végül is a piac körülményei között a felek határozzák meg a bérleti díj mértékét. Természetesen ha az adott és a kapott bérleti díjat akármelyik fél oldaláról is nézem, nem minősülhet uzsorásnak, mert egyébként a Polgári Törvénykönyv szabályai erre vonatkozóan érvényesek, ilyen esetben a megfelelő szankciót biztosítják. De igazában mi adminisztratív eszközökkel nem tudunk beleavatkozni ennek a kérdésnek a megoldásába. Azé rt nem, mert erre nincsen kompetenciánk, de megvallom, az előbb elmondottak alapján nem is lenne célszerű és indokolt, mert végül is azt hisszük, hogy a piacgazdasági körülmények vagy kvázi piacgazdasági körülmények között a piac eszközei kell, hogy alkalm azásra kerüljenek, nem pedig az adminisztratív eszközök, amelyek beavatkoznak azokba a folyamatokba, amelyek úgy gondoljuk, úgy helyesek, ahogy vannak. Kérem, tisztelt képviselőtársam, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Soron következik Kiss Péter, a Magyar Szocialista Párt képviselője, aki kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek A gyermek jogairól szóló New Yorki egyezménnyel kapcsolatos kormányzati mulasztás címmel . Közlöm képviselőtársammal, hogy a kérdésére dr. Surján László miniszter úr adja majd meg a választ. Kérdés: Kiss Péter (MSZP) – a miniszterelnökhöz – A gyermek jogairól szóló New Yorki egyezménnyel kapcsolatos kormányzati mulasztás tárgyában KISS PÉTER (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1961. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20án kelt egyezmény előírása szerint az elmúlt év november 6ig a Magyar Köztársaságot jelentési kötelezetts ég terhelte az egyezményben elismert jogok érvényesítése érdekében elfogadott intézkedésekről, és az e jogok gyakorlásában elért előrehaladásról. (15.00) Az egyezmény szerint az egyezményben részes államok jelentéseiket széles körben terjesztik saját orszá gukban. A Gyermek Jogai Bizottság által 1991. október 15én elfogadott irányelvek azt is meghatározzák, hogy az első, illetve a további jelentéseket milyen tartalommal kell elkészíteni, illetve ahhoz milyen mellékleteket kell csatolni. A részes államok arr a is kötelezettséget vállaltak, hogy az egyezmény
