Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ROTT NÁNDOR, DR. (FKgP)
914 rehabilitációjának megfogalmazásában vannak. Ezek számunkra vitathatatlan dolgok. Mint ahogy evidencia az is, hogy ragaszkodnunk kell a Duna visszaadásához. E prioritásokat fenntartva azonban most egy új, a Szigetköz számára életfontosságú döntés előtt el kell egy kicsit gondolkodnunk azon, hogy vajon valóban a szlovák kormány megátalkodottsága, valóban NyugatEurópa közömbössége va gy eszköztelensége, valóban csak a hazai vízügyi lobby és támogatóinak aknamunkája okoztae, hogy idáig jutottunk? El kellene gondolkodni azon, hogy nem követtünke el mi is hibákat, nehogy most megismételjük ezeket. Meggyőződésem, hogy voltak ilyenek. Pél dául az érdemi szakmai viták és valódi alternatívák kidolgozásának hiánya, arra a hamis hipotézisre hivatkozva, hogy ez rontja tárgyalási pozícióinkat. Hiba volt, hogy szakmai vitákat folytattunk politikai szinteken, és hoztunk ugyanitt ugyanilyen döntések et, ahelyett, hogy a politikai realitásokat és lehetőségeket mérlegeltük volna, mert ettől válik végül is politikussá a jó szándékú szakember és a laikus egyaránt. A "mindent vagy semmit"ben gondolkodva, csak hibátlan megoldást elfogadni készen, elmulaszt ottunk kis lépéseket megtenni akkor, amikor pedig erre esély kínálkozott. Így történhetett, hogy a szlovákok elkezdhették a C változat építését. És így fog bekövetkezni az is, hogy be is fejezik a "művet", amelynek a folytatását a napokban elkezdték. És íg y fog megtörténni, hogy Szigetköz erdei a pusztulás szélére jutnak, mire Hága dönteni fog. Ugyanis ez lesz a következménye annak, ha továbbra sem engedünk maximalista vágyainkból, ha továbbra is szembeállítunk egy rövid távú, kényszer szülte részmegoldást a kívánatos hosszú távúval, ha továbbra is csodákra várunk ahelyett, hogy megtennénk, amit kell és amit lehet. Ha továbbra is azok véleménye fog megfogalmazódni döntéseinkben, akik 1992 őszén "papírtigris"nek minősítették azt a szörnyet, ami azóta büntetl enül és akadálytalanul eltüntette a Dunát. Ha rájuk hallgatunk és nem arra a kétszázezer emberre, akinek a bőrére és persze a vizére megy a játék. Akik azonban azt is tudják, hogy ebben a játszmában nemcsak róluk van szó, de meggyőződésük, mert nekik is va nnak szakembereik, hogy az ő túlélési vágyuk nem az ország, nem a nemzet hosszú távú érdekeivel áll szemben. Ismerjük a mondást képviselőtársaim: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Mostani vitánkra adaptálva ezt a közmondást, kérem képviselőtársaima t: a holnapi vödör vizet szem előtt tartva, ne fosszák meg a szigetközieket a mai életmentő kortytól. Mert ez lesz a következménye annak, ha nem fogadjuk el a Kormány előterjesztését, ha ismét a vízpótlás elhalasztását célzó vagy azt eredményező döntéseket hozunk. Köszönöm figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Rott Nándor képviselő úr, kisgazdapárti képviselő. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (FKgP) ROTT NÁNDOR, DR. (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben a bős – nagymarosi következményekről folyó vitában már két napon keresztül folyt itt a Házban a felszólalások sora. Legtöbb képviselőtársam ennek a rendkívül súlyos és rendkívül nehéz problémának nagyon jól fogalmazta meg nagyon sok fontos és alapvető kérdését. Engem és a Független Kisgazdapártot elsősorban valóban annak a kétszázezer falusi embernek a sorsa aggaszt, akik ott élnek a Szigetközben és a vízhiánnyal küszködő területeken, és elszenvedik ennek a tragikus helyzetnek minden nyomorúságát, minde n keservét. Elsősorban ezeknek az embereknek a sorsán kell javítanunk, mert nemcsak az megengedhetetlen, hogy Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse menjen tönkre, hanem az is megengedhetetlen, sőt első sorban az a megengedhetetlen, hogy kétszázezer magyar polgár,
