Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KERESZTES K. SÁNDOR (MDF)
913 Felszólaló: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon hosszú vitát hallgattunk itt már az elmúlt hétfőn este és szerda délelő tt is. A probléma csak az, hogy régóta vitázgatunk. Véleményem szerint nem itt a Parlamentben kellene dönteni fontos szakmai kérdésekről, hanem az illetékes szakembereknek – ide értendőek az Akadémia illetékes szakemberei, akik közül természetesen nemcsak vízügyi szakemberekre gondolok, hanem biológusokra, erdészekre és egyéb területen működő szakemberekre is – , a vízügyi szakembereknek, a Dunavédőknek és természetesen az illető térség képviseletében néhány polgármesternek is. Korábban is voltak külföldi s zakértők, akik részt vettek a tárgyaláson, őket szintén szerencsés lenne erre újra felkérni. Én nem vitatom azt, hogy kiváló szakemberek vannak mindkét bizottságban, akik ezzel foglalkoztak, úgy a környezetvédelmi bizottságban, mint a Duna elterelésével fo glalkozó különbizottságban, de mégis az a véleményem, hogy erre igenis a szakemberek lennének illetékesek. Ha alternatívák lennének előttünk, hogy melyek közül választhatna a Parlament, akkor sokkal egyszerűbb lenne a döntésünk, nem nekünk kellene szakmai döntést hozni, sőt azon vitázni, hogy melyik az alkalmasabb. A fő probléma az, hogy a keresztgát – amelyet többféleképpen neveztek már képviselőtársaim, leginkább fenékküszöbnek – megépítése, de leginkább elbontása a szlovák fél hozzájárulását is megkövete li, és ezáltal nehezebb helyzetbe kerülhetünk a hágai bíróságon. A fő kérdés az, bármelyik megoldást alkalmazzuk is, hogy elegendő víz legyen, és a Szigetközbe minél hamarabb megfelelő mennyiségű víz kerüljön. Úgy gondolom, hogy a kormány már egy éve megte hette volna a szükséges intézkedéseket, természetesen a keresztgát építésén kívül az egyéb lehetőségeket már alkalmazhatta volna, és éppen ez az a kérdés, amivel továbbra is elodázható a válasz. Még szerencse, hogy nem merült fel esetlegesen a népszavazás kérdése, mint ahogy az 1987 – 88as években már az is felmerült. Úgy gondolom, nem szabad a felelősséget elhárítani, a kormánynak a cselekvési lehetőségén belül már rég meg kellett volna hoznia a döntését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) E LNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Keresztes K. Sándor képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Keresztes K. Sándor (MDF) KERESZTES K. SÁNDOR (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Számos olyan vélemény, megjegy zés hangzott el az eddigi vita során is, amelyre reflektálnom kellene, de ezt majd a részletes vita során fogom megtenni. Most az időt kímélendő, igyekszem az általános vita keretei között maradni. Visszatérő rendszerességgel, ha jól számoltam, már tizedik alkalommal tárgyalja az Országgyűlés a vízlépcső kérdéskörét, és hoz döntést ebben az ügyben, és utánaszámolni is nehéz lenne annak, hányszor szerepelt ez a probléma a környezetvédelmi bizottság napirendjén. Sőt egy évvel ezelőtt külön ad hoc bizottságot hoztunk létre ennek a témának a gondozására. Igen, a "gondozás" szó látszik a helyes kifejezésnek. A megoldás lehetősége ugyanis – és ez egyre nyilvánvalóbb lesz, nemcsak a közvetlenül érintettek, de a közvélemény előtt is – az idő múlásával és a parlament i határozatok számának gyarapodásával arányosan egyre távolibbnak és egyre reménytelenebbnek tűnik. Ezzel párhuzamosan nő annak a valószínűsége, hogy valahol hibát követtünk el. Többes szám első személyben mondom: követtünk el mi, a Parlament, a Kormány és természetesen a szakértők is. Hozzáteszem gyorsan: a hibák nem az ökológiai problémák felismerésében, nem a végső cél: a Duna
