Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
845 veszélyes sége a lopással azonos, és azzal azonos büntetőjogi fenyegetettséget érdemel, a tettes ugyanis nemcsak a vagyoni viszonyok törvényes rendjét zavarja meg, hanem az igazságszolgáltatás rendjét is. A törvényjavaslattal összefüggésben, esetleg magában a javasl atban szabályozni kellett volna a 130. szakaszban új intézményként javasolt értékpapírértékesítés részletes szabályait. Ki határozza meg például azt, hogy a végrehajtó mely értékpapírügynökségnek vagy tőzsdeügynökségnek ad megbízást az értékpapír bizomán yi értékesítésére? Az egymással versengő értékpapírügynökségek szempontjából egyáltalán nem lényegtelen, hogy melyikük kapja a megbízást. Ha a választást a végrehajtóra bízzuk, azonnal megteremtjük a megvesztegetés egyik lehetőségét. Szintén a javaslattal összefüggésben vetődik fel az ugyancsak új intézményként javasolt árverési csarnokok és a részletes indoklásban említett, hozzájuk csatlakozó raktárak hálózatának országos kiépítése. Ennek jogszabályi, költségvetési feltételeit biztosítani kell, ha nem ak arjuk, hogy a törvényjavaslat ezen rendelkezései üres szavak maradjanak. A 223. szakasz rendelkezései alkotmányossági kérdéseket is felvethetnek, mivel az ügyész számára a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslati jogok valószínűleg nincsenek összha ngban az Alkotmánybíróság 1/1994. január 7i számú határozatával, amely az ügyész polgári eljárásban való részvételét gyakorlatilag alkotmányellenesnek nyilvánította. Tisztelt képviselőtársaim! Mindezek után az előzőekben ismertetett aggályainkat változatl anul fenntartva, a szükséges és egyáltalán lehetséges korrekciókat módosító indítványainkban javasolva a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja nevében a bírósági végrehajtás tárgyában beterjesztett két törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom önö knek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Hasznos Miklós képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Hasznos Miklós a KDNPképviselőcsoport nevében HASZNOS MIKLÓS, DR. (KD NP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat szükségességét – függetlenül attól, hogy korán vagy későn terjesztette be a Kormány – semmi nem bizonyítja jobban, mint az úgynevezett adósságbehajtó csoportok létrejötte és műkö dése ma az országban. Mindnyájunk előtt ismert, hogy 1991 óta egyre gyakrabban hallatnak magukról olyan csoportok, amelyek azzal foglalkoztak, hogy a megbízóik követelését mindenféle bírósági, hatósági eljárást mellőzve egyszerűen behajtják – hogy milyen e szközökkel, arról lehet vitatkozni – , és nem is mindig eredménytelenül vállalkoztak. Ezek a csoportok, illetve a tagjaik a legkülönbözőbb szervezetek fedőneve mögé bújtak, hol gazdasági társaságnak, rendszerint kft.nek, más esetben sportegyesületnek álcáz ták magukat, sőt még újsághirdetésben is publikálták és ajánlották tevékenységüket és eredményességüket. Ezek a magánadósságbehajtók nem is csak a bírósági végrehajtás területén ügyködtek, mert gyakran a pereskedés gondját is levették a megbízók válláról. Hiszen ők nem ragaszkodtak ahhoz, hogy legyen res iudicata, legyen jogerős ítélet, legyen eredménytelenül megkísérelt bírósági végrehajtás, ők egyszerűen teljesítették a megbízójuk követelését, hogy márpedig X. Y. 100000rel tartozik nekem, hajtsátok be, és ez időben sokkal rövidebb akció volt, mint a törvényes utat végigjárni. Most ezeknek az adósságbehajtóknak a tevékenysége nem ritkán már jogellenes cselekményekbe is torkollott, ilyenek voltak az önbíráskodás, fenyegetés, kényszerítés, magánlaksértés, s őt esetenként a könnyű vagy súlyos testi sértés is. Ez a probléma a Ház előtt sem ismeretlen, hiszen másfél évvel ezelőtt már interpelláció is hangzott el ebben a tárgykörben.
