Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VASTAGH PÁL, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
839 amely, úgy érzem, néhány pontjában eltérítheti az állampolgárokat, hogy a jogban keressék igazukat, és így értékelődnek fel azok a különböző behajtó, végrehajtó és egyéb más tevékenységek, melyek a társadalomban ma már igen elterjedtek. A második fontos tényező a bír ósági eljárás gyorsasága, az, hogy a jogkereső állampolgár belátható időn belül kapjon választ arra, hogy igaza van vagy nincs igaza, képes legyen eldönteni a bíróság a vitát. Ha ez kilátástalanul hosszúvá válhat vagy válik, akkor az állampolgárok szintén más megoldást keresnek, és nem a joghoz fordulnak segítségért. Ez természetesen nemcsak munkaszervezési kérdést jelent, és nemcsak a bíróságok technikai ellátottságának javítását jelenti, hanem nyilvánvalóan az eljárás korszerűsítését is. Harmadik elemként kell ehhez az összefüggő komplex rendszerhez sorolnunk a bírósági végrehajtást, amely egy specifikus érvényesítése, egy sajátos érvényesítése a jognak. A bírósági végrehajtás 1992es adatai szerint – és ez a törvényjavaslat általános indo klásában is szerepel – 300000 határozatból 150000 határozat végrehajtására került sor. Nyilvánvaló, hogy ez a mérleg természetesen nem mindenki számára pozitív, hanem inkább negatív. Mindebből következik, hogy ezek az elemek erősíthetik vagy gyengíthetik a társadalom jogba vetett és jogba fektetett bizalmát. Ezért tehát a törvényjavaslat aktualitását nincs alapunk kétségbe vonni. Kifogásaink és kritikáink más természetűek. Magát a javaslatot nagyon kidolgozott, precíz előterjesztésnek tartjuk. Látszik rajta a megalapozott szakmai munka, érződik a törvényjavaslaton az, hogy szakmailag a javaslat igen jó kezekben volt, és ennek megfelelő a törvény színvonala. Ugyanakkor néhány észrevételt szükségképpen tennem kell, amelyek nem annyira a törvényjavaslat tartalm ához kötődnek, hanem inkább kodifikációs természetűek. Az egyik az az észrevétel, hogy tulajdonképpen célszerűbb lett volna a törvényjavaslatot összekapcsolni a polgári eljárásjog átfogó reformjával és átfogó korszerűsítésével. Talán kerekebb és egészebb l ett volna mindaz, ami a jog érvényesítésének hatékonyabbá tételét szolgálhatja. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Ház most tárgyalja a rendőrségi törvényt. A törvényjavaslat is érinti a rendőrség szerepét a végrehajtásban, mégpedig oly módon, hog y egy felhatalmazást ad arra, hogy az igazságügyminiszter és a belügyminiszter közös rendeletben szabályozza a rendőrség végrehajtásban betöltött feladatát. Vitatható, hogy ez a jogforrási szint garanciális szempontból alkalmas eszköze, nem célszerűbbe beépíteni a rendőrségi törvénybe a rendőrség közreműködésének formáit. Hiszen ez a rendőrségi törvény egy nagyon átfogó szemléletű, a rendőri tevékenység valamennyi területére kiterjed. Úgy érzem, ott lenne jobban a helye, hiszen itt a rendőrség tevékenysé ge nagyon széles körű – a végrehajtó személynek a védelme, az eljárási cselekmény elvégzésének lehetővé tétele, köteles a rendőrnek tevékenyen közreműködni, hogy a kötelezett meghatározott cselekményt vagy tevékenységet teljesítse; nem sorolom tovább. Enne k azonban az eszközei, a formái és a szabályozási szintje állampolgári jogok oldaláról garanciális szempontból kiemelkedő jelentőségű lehet, a rendőrnek is védelmet kell, hogy jelentsen ezen eljárási cselekmények foganatosításában. Ezért azt javaslom, hogy ez kerüljön át a rendőrségi törvénybe. A rendőrségi törvény felhatalmazásai között kevésbé jelentősebbekre is kormányrendelet szintű felhatalmazást határoz meg a rendőrségi törvény. Egyetértünk azzal a tendenciával, amely az adósvédelem pozícióját vagy az adósvédelmi tendenciát megváltoztatja, és erőteljesebben képviseli a hitelező védelmét. A törvényjavaslatnak ez egy alapvonása. Azokat az elveket, amelyeket szabad demokrata képviselőtársam karakterisztikusan az eljárások proletár szemléletű megközelítése ként vázolt, én az elmúlt húsz esztendő egyetemi jegyzeteiben, szakirodalmában nem találtam ilyen megfogalmazásokat. Akkor ezek nyilvánvalóan jóval korábbi időszakból kell, hogy származzanak. Vannak azonban a törvényben olyan gumifogalmak, amelyek tulajdon képpen csorbíthatják a hitelezők jogait – a viszonylag rövidebb, az aránytalanul hosszú megfogalmazások az eljárások
