Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Magyarország náci megszállását követő tragikus események 50. évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős tárgyalásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
753 Nagyon jól tudjuk, jobban fáj a 44es nép irtás azoknak, akiket érint, mint a 45ös vagy 46os. De nem vehetjük rossz néven, hogy akit 58ban gyilkoltak meg, annak az fáj jobban. Ennek tehát egyetlen orvossága van, tiszelt Országgyűlés, hogy ezt a korszakot mint a gyűlölet, az emberirtás korszakát megbélyegezzük, és nagy tisztelettel kimondjuk, hogy erre a tragikus korszakra örök emlékeztetőként tekintünk visssza. Ezt szolgálja az emberi jogi bizottság pontosan felének a véleménye és a módosító indítvány három előterjesztőjének a javaslata is. Kére m pártoló állásfoglalásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most szabályaink szerint a képviselőcsoportok álláspontját fejtheti ki egyegy képviselő. Megkérdezem, a Magyar Demokr ata Fórum képviselőcsoportja nevében ki kíván szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki. Kérdezem, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében kíváne valaki szólni. (Senki nem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki. Kovács Béla k épviselőtársunknak adom meg a szót, aki a Kisgazdaképviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. (Dr. Kovács Béla: Tévedés.) Tévedés. Köszönöm. Megkérdezem a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportját, kíváne valaki szólni. (Dr. Suchman Tamás jelentkez ik.) Igen. Suchman Tamás képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napig úgy tudtam – s remélem, hogy jól tudtam – , hogy a világon sehol nem tagadjá k a nácizmus bűneit vagy a fasizmus rémtetteit, legfeljebb szégyellik azok az országok, azok a népek, ahol ez előfordult. Én úgy tudtam, hogy az oknyomozó történelem különbséget tud tenni a diktatúrák különféle fajtája között, ismeri az évfordulókat, tudja , hogy azok mihez kötődnek, ismervén a saját, az emberiség vagy Európa történelmét. Ma a világon mindenütt tudják, hogy 1994ben nem a kommunizmus diktatúrájának, nem a sztalinizmus rémtetteinek felelevenítése folyik, nem arra emlékeznek, hanem szerte a vi lágon, a washingtoni Fehér Háztól – remélem – a magyarországi Parlamentig és – ha sokaknak nem is tetszik – a jeruzsálemi Kneszetig 6 millió ember haláláról, egy tömeges népirtásról fognak megemlékezni ebben az évben a különféle megemlékezési ünnepségek ke retében. (16.40) A legjobb tudásom szerint a magyar Kormány már a múlt évben döntött arról, hogy az 1994. évi ünnepségek, megemlékezések keretében magas szinten képviselteti magát abban a bizottságban, amely a holocaustra is emlékezni fog. Én tiszteletre m éltónak tartottam Szentágothai János képviselőtársunk előterjesztését, és szomorúan kellett tapasztalnom, hogy immáron harmadízben igyekeznek egyesek – anélkül, hogy erre különösebb okuk lenne – a diktatúrák különféle fajtáit szándékosan öszszekeverni. Úgy tesznek, mintha valamit óvni, védeni kellene. Úgy tesznek, mintha valamiféle rémtettek következményeit, azok világi megítélését csökkenteni kellene. Így volt ez a jelképeket betiltó törvény esetében, melyeket különkülön törvényben is meg lehetett volna f ogalmazni, mert különkülön is egyetérthetünk vele. De különösképpen úgy volt ez Schiffer János képviselőtársammal, a nácizmus bűneit elítélő parlamenti határozat tárgyalása során, ahol majdhogynem megfordult ez az egész dolog. Most megint elérkeztünk ide, Bogdán Emil és Zétényi Zsolt képviselőtársaink módosító indítványai érveléseit, felszólalását hallgatva.
