Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince):
730 Úgy gondolom, ebben a térségben az új eszközök mellett a régi eszközök és a valób an vállalkozási jellegű kezdeményezések jelenthetik annak a munkából újonnan kikerülő néhány ezer embernek a foglalkoztatását, akik a nehézipari vertikum korszerűsítése miatt új területen kell hogy elinduljanak. És ehhez mindenképpen, ahogyan jeleztem, a k özponti pénzforrások mellett helyben fakadó vállalkozási kezdeményezések kellenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következik dr. Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője, aki kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszte rnek A kárpótlási jegyekkel elkövetett visszaélésekről címmel. Győriványi Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Győriványi Sándor (FKgP) – a földművelésügyi miniszterhez – A kárpótlási jegyekkel elkövetett visszaélésekről címmel GYŐRIVÁNYI SÁN DOR, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az 1991. évi XXV. számú első kárpótlási törvény 21. §a értelmében a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel a törvényben és a végrehajtási utasításban megha tározott eljárás útján termőföldet szerezhet. A kapott, megbízható információim szerint gyakorta megtörtént és megtörténik, hogy az ország termőföldjeit – az érintett jogszabályok rendelkezéseit kijátszva – nem a kárpótlási jegy jogosultjai szerzik meg, ső t az osztrák – magyar határ melletti magyar termőföldeket osztrák állampolgárok is felvásárolják. Az osztrák területen fekvő ingatlanaikat parlagon hagyják, felveszik ott az ezért járó támogatást, és a magyar államterületen megszerzett termőföldeken jóval ol csóbban termelnek. A háttérben meghúzódó jogi konstrukció a következő: A kárpótlási jegy jogosultja a 104/1991. kormányrendelet 29. §a szerint közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazást adhat másnak, így külföldieknek is, hogy a meghatalmazott a jogosult kárpótlási jegyével és annak nevében licitáljon; a megbízott a kárpótlási jegy értékét a jogosultnak egy színleges adásvételi szerződéssel megtéríti, és így a termőföldet megszerzi. Ekként a nem jogosult és külföldi személy is t ermőföldhöz juthat. Megkezdődött tehát a termőföld kiárusítása, holott a ma hatályban levő devizajogszabályok értelmében külföldi csak szigorú feltételű devizahatósági engedély alapján vásárolhat Magyarországon bármiféle ingatlant. A termőföldről szóló tö rvény – ebben a pillanatban csak a javaslata áll még rendelkezésünkre – 9. §a szerint a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis; a Polgári Törvénykönyv 202. §ának (2) bekezdése és a 207. § (4) bekezdése a jogszabályba ütköző szerződést szin tén semmisnek nyilvánítja. (14.30) A semmisség miatt érvénytelen szerződés esetében pedig a szerződés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Kérdéseim: kapotte tájékoztatást az államtitkár úr a földügyekben eljáró vagy más szervektől a kárpótlási jegyekkel elkövetett, ismertetett visszaélésekről? Ha igen, milyen intézkedéseket szándékozik tenni a viszszásságok felszámolására? Megtörténte a semmis szerződések érvénytelenségének megállapítása és a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállít ása? Álláspontom szerint a jogszabályellenesen kialakult gyakorlat, a mögöttes, törvénysértő eljárás látszólagossá teszi a termőföldről szóló törvény céljaként kiemelt, versenyképes mezőgazdasági termelés folytatásának lehetőségét, és a parasztságot az őt megillető kárpótlástól megfosztja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince) :