Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Kérdések: - MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független) - ELNÖK (Vörös Vince):
731 Köszönöm. Felkérem dr. Medgyaszszay László földművelésügyi minisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék megadni a választ. Dr. Medgyasszay László földművelésügyi minisztériumi államt itkár válasza MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról kiadott 104/1991. (VIII. 3.) számú kormányrendelet 19. §a valóban lehetőséget ad arra , hogy az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében a képviselője árverezzen. Az ilyen meghatalmazást köziratba vagy úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, mint ahogy képviselő úr is említette ezt. Természetesen a képviselő az által a képviselt kárpótlásra jogosult javára szerzi meg a termőföld tulajdonjogát. Ezt követően a kárpótlásra jogosult – már mint földtulajdonos – elidegenítheti a megszerzett termőföldet, ezt a törvény nem tiltja. Azt viszont tiltja a jogszabály, mégpedig a kü lföldiek ingatlanszerzéséről szóló 171/1991. (XII. 27.) számú kormányrendelet, hogy a termőföld tulajdonjogát külföldi szerezze meg. Ebből következik, hogy a képviselő úr által említett esetben azokat a bizonyos színleges adásvételi szerződéseket hiába köt ik meg egymással a felek, mert ha a vevő külföldi, akkor a Földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot. Az ilyen "zsebszerződés" alapján tehát a külföldi jogszerűen nem szerezhet a nevére bejegyzett termőföldtulajdont, és ha a tisztelt Ház elfogadja a termőf öldről szóló törvényt, akkor a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésére a későbbiekben sem nyílik lehetőség. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő kérdésfeltevőnk dr. Ilkei Csaba független képviselőtársunk, ak i kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek A víz- és csatornahasználat után fizetendő külön szolgáltatási díjról címmel. Ilkei Csaba képviselőtársamat illeti a szó! Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (független) – a belügyminiszterhez – A víz- és csatornahasználat után fizetendő külön szolgáltatási díjról címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzati tulajdonban levő lakások bérlői jelenleg úgynevezett külön szolgáltatási díjat fizetnek a v íz- és csatornahasználat után a bérbeadónak. Ezt a díjat a bérbeadó állapítja meg, vagy a önkormányzat rendelete alapján, vagy más jogszabályi keretek között a lakástörvény 35. §a szerint. Nincs ott vita, ahol önkormányzati rendelet alapján állapítja meg a térítést a bérbeadó, mert a megállapítás alapja a bérlő személyek száma és a tényleges fogyasztás. Ezzel szemben a más jogszabály alapján még mindig az 1990. évi 18. számú minisztertanácsi határozatot veszik figyelembe, ami szerint a szobák száma és a ko mfortfokozat a mérvadó. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az utóbbi alapján számított díj általában négyötszöröse a tényleges fogyasztásnak. A jelenlegi magas árak, a köbméterenkénti 100 Ftos víz- és csatornahasználati díj miatt egyre több nyugdíjas kis ember válik fizetésképtelenné, hiszen egy egyedülálló nyugdíjasnak vagy egy idős házaspárnak a hivatkozott minisztertanácsi rendelet szerint havi 15002000 Ftot kellene fizetni. Mi államtitkár úr véleménye arról, ha ezt a kettősséget a most módosításra ke rülő lakástörvény felszámolná, a 18/1990. minisztertanácsi határozatot hatályon kívül helyezné, és egyértelművé tenné, hogy a külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet alapján a bérbeadó állapítja meg, ahogy ez a jelenlegi lakástörvény 35. §a szerin t való? Államtitkár úr, érdeklődéssel várom szíves válaszát! ELNÖK (Vörös Vince) :
