Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
73 Síkraszálltunk továbbá azért, hogy a hazai termőföldtulajdonosok tekintetében a nagybirtokok kialakulásának meggátlására birtokmaximum legyen megállapítva, valamint hogy a külföldiek által haszonbérelt termőföld esetében a haszonbérleti idő korlátozva legyen. A Kormány által most beterjesztett, a termőföldről szóló törvényjavaslat so k tekintetben előrelépést jelent, több lényeges ponton is magáévá teszi a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját. Emellett azonban néhány fontos kérdésben nem tudunk egyetérteni a Kormány törvényjavaslatával. A törvényjavaslat lényegesebb rendelkezései k özül kiemelném tehát, hogy egyetértünk a külföldiek tulajdonszerzési tilalmával, a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése esetén birtokmaximum megállapításával, valamint külföldiek esetén a haszonbérlet időtartamának maximálásával. (12.40) A Keresztényde mokrata Néppárt álláspontja szerint rendkívül nyomós nemzeti érdek és történelmi felelősségünk, hogy a termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban legyen. A földpiac hiánya és a mélyen a valós értéken aluli termőföldárak miatt ugyanis a külföldiek tulajdo nszerzésének lehetővé tétele egyenlő lenne a hazai termőföldnek a külföld részére történő csaknem ingyenes kiárusításával. Magyarországon jelenleg egy hektár termőföld ára százezer forint körül van. Ezzel szemben például Ausztriában egy hektár termőföld 1 millió, Németországban pedig mintegy 2 millió forintba kerül. Magyarország egész területe 9,3 millió hektár. Ebből a termőföldterület – az erdő nélkül – 6,5 millió hektár. Nyilvánvaló, hogy a piacgazdaság kialakulásával a termőföld értéke már a középtávú j övőben is a nyugateurópai termőföld értékéhez fog közelíteni. Ha a németnél alacsonyabb osztrák termőföldárat vesszük alapul, akkor is Magyarországnak potenciálisan 6500 milliárd forint értékű termőföldvagyona van. Ez az összes állami, üzemi vagyonnak min tegy négyszerese. A tét tehát az, hogy ez az óriási összegű földvagyon megmarade hazai tulajdonban. A külföld részére alacsony áron való elvesztegetése a jelen és a jövő magyar generációinak az alapvető érdekét sértené. A külföldiek tulajdonszerzésének ki zárása ugyanakkor nem ellentétes az Európai Közösséggel kötött megállapodással, hiszen e megállapodás – mint arra a törvény indokolása is rámutat – a külföldiek részére csak a haszonbérleti jog megszerzésének lehetőségét írja elő. Ezért nem felel meg a val óságnak, amit Kis Zoltán szabad demokrata képviselő úr mondott, hogy a külföldiek tulajdonszerzési tilalma ellentétes lenne az európai csatlakozásunkkal. Itt emlékeztetni szeretnék arra, hogy például Ausztriában – ahol pedig a földnek reális ára van – külf öldi állampolgárok nemhogy termőföldet nem szerezhetnek tulajdonba, de még telket vagy házat sem. Ugyanakkor a külföldi működőtőke bejövetelének és termelési biztonságának – ami kívánatos – nem akadálya a külföldiek tulajdonszerzési tilalma, hiszen bérlet útján a külföldi hozzáférhet a hazai termőföldhöz, és folytathat mezőgazdasági művelést – csupán a nem kívánt, spekulációs célú tőke elé állít akadályt. Belgiumban például a termőföld 68,5%a bérlet útján hasznosul. A Kereszténydemokrata Néppárt eredeti ál láspontjának a megvalósulását látja abban a törvényi rendelkezésben, amely szerint belföldi magánszemély a termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld legyen, aminek értéke a 6000 ar anykoronát nem haladhatja meg. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy nem a 300 ha, illetve a 6000 aranykoronaérték, illetve maximum a lényeg, hanem az, hogy a törvény birtokmaximumot határoz meg. A Kereszténydemokrata Néppárt ezeknél alacsonyabb birtokmaximumo t is el tud fogadni. Álláspontunk szerint tehát a tulajdonra – de különösen az emberi munkával elő nem állítható földtulajdonra – csak olyan mértékben jogosult mindenki, amely mérték biztosítja a földtulajdonos tisztességes megélhetését, és amely mérték le hetővé teszi, hogy mások is hasonló mértékű
