Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
74 földmagántulajdonhoz jussanak. Az a célunk, hogy ideális méretű családi és farmergazdaságok alakuljanak ki, ne pedig nagybirtokok, és ezért szükséges a termőföldkoncentráció felső határát szabályozni. A birtokma ximum intézményét egyébként gyakorlatilag szinte valamennyi nyugateurópai jogrendszer ismeri. Így például a sok tekintetben mezőgazdasági mintaországnak is tekinthető Dániában már a XVIII. századtól kezdve mind a mai napig létezik földbirtokmaximum. Egyet értünk a törvényjavaslat azon rendelkezésével is, amely szerint a külföldi magán- és jogi személyek termőföldet legfeljebb 30 évre vehetnek haszonbérbe, hiszen a Kereszténydemokrata Néppárt már ezt is évek óta szorgalmazta. Az eddigi helytelen gyakorlat sz erinti 99 évre történő haszonbérbe adás ugyanis tartalmát tekintve alig különbözik a tulajdonszerzéstől – amit pedig gátolni akarunk. Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban összefoglalóan szeretném kifejezésre juttatni: helytelenítjük, hogy a törvényjavasla t nem azt deklarálja, hogy ki szerezhet termőföldtulajdont, hanem azt, hogy ki nem, valamint hogy a tulajdonszerzésnek milyen korlátai vannak. Ezzel szemben mi azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslat pozitívan, taxatíve először azt sorolja fel, hogy ki szer ezhet termőföldtulajdont, majd ezt kövesse a tulajdonszerzési korlátozás. A törvényjavaslat ilyen szerkezeti felépítése esetén a külföldiek tulajdonszerzési tilalmáról rendelkező 7. § (1) bekezdése fölöslegessé válik, hiszen ha a törvény felsorolja azokat, akik termőföldtulajdont szerezhetnek – és a külföldiek ebben a felsorolásban nincsenek benne – , akkor nyilvánvalóan fölösleges kimondani, hogy a külföldiek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, mert ez az említett felsorolásból egyértelműen következik. A K ereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint termőföld tulajdonjogát csak belföldi magánszemély, közalapítvány, önkormányzat és a magyar állam szerezheti meg. Nem értünk egyet tehát azzal, hogy a törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése szerint az említetteken kívüli belföldi jogi személyek, gazdasági társaságok is szerezhetnek termőföldtulajdont. Ezt gazdasági szükségszerűség nem indokolja. Üdvözöljük viszont – és ebben szintén a Kereszténydemokrata Néppárt eredeti álláspontjának megvalósulását látjuk – , hogy a törvényjavaslat 7. §a kiterjeszti a termőföld tulajdonszerzési tilalmát a belföldi gazdasági társaságra is. Ugyancsak üdvözöljük, és szintén a Kereszténydemokrata Néppárt eredeti álláspontjának megvalósulását látjuk a törvényjavaslat 3. § c) pontjának a zon rendelkezésében, amely a nem magyar állampolgárok kategóriájából csak a bevándorolt vagy a menekültként elismert személyeket veszi ki, a munkavállalói engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokat például nem – így tehát ők termőföldtu lajdont nem szerezhetnek. A nemzetközi és a hazai jogszabályok szerint a menekültként elismert személyt magyar állampolgárnak kell tekinteni, és számuk csupán néhány ezer. Ugyanakkor a munkavállalási engedéllyel, illetve az itttartózkodási lehetőséget iga zoló személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgárok száma százezres nagyságrendű – lényeges tehát, hogy a törvényjavaslat a tavaly e tárgyban benyújtott törvényjavaslathoz képest e személyekre is kiterjeszti a termőföld tulajdonszerzési tilalmá t. Nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat az 5. § (4) bekezdésében a belföldi magánszemélyekre vonatkozó tulajdonszerzési korlátozás alól felmentési lehetőséget biztosít. Véleményünk szerint a 300 ha, illetve a 6000 aranykoronaérték termőföldnagys ág, illetőleg érték tekintetében abszolút és az ország egész területén egyaránt érvényesülő korlát kell, hogy legyen. Ellenkező esetben, ha a kedvezőtlen adottságú térségek vonatkozásában ettől fölfelé teszünk kivételt, akkor a kedvező adottságú térség vo natkozásában lefelé lenne indokolt kivételt tenni. A törvényjavaslat 22. és 23. §a esetében a javaslat A és B változatai közül a Kereszténydemokrata Néppárt az A változatot támogatja azzal, hogy mind a belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személy iséggel nem rendelkező szervezet, mind pedig a külföldi magán- és jogi
