Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
711 érdemi beleszólását. Tehát p éldául a kutatóintézetek létrejötte, megszüntetése esetében az AKTnak vannak garanciális szabályai, amiket érvényesíteni tud. A másik szempont – ami elég komoly vitát hozott létre – , hogy mekkora legyen az az arány, ami az akadémiai közgyűlés külsős tagja it jelenti. Itt tulajdonképpen – abból kiindulva, hogy a mi megközelítésünk szerint itt önálló partnerség és mellérendeltség van – a kölcsönös részvétel szempontjából egy sajátos konstrukciót képzeltünk el arra nézvést, hogy hogyan történjék meg ez a deleg álás és mekkora létszámban. Tehát mi egyfelől azt mondtuk, hogy az akadémiai közgyűlésnek a köreit ki kell nyitni, és kívülről is be lehessen oda kerülni. Ennek a kívülről való bekerülésnek a területét mi a kutatóintézetekre, a kutatóhelyekre gondoltuk el. Ezért javasolom és tartom fenn még ma is a 11. § (2) bekezdéséhez beadott módosító indítványt, amelyet most szeretnék idézni az önök számára, és részletesen, de röviden megindokolni. A közgyűlést az Akadémia hazai tagjai, valamint a tudomány más művelői, a tudományos osztályokon belüli tudományos bizottságok, illetve az Akadémia területi bizottságai által választott képviselői alkotják. Tehát ez már két külön forrás: a tudományos bizottságok és az Akadémia területi bizottságai. Az Akadémia minden területi bizottsága két képviselőt, minden tudományos bizottság egy képviselőt választ, akik nem lehetnek egyidejűleg az Akadémia tagjai. A tudományterületek képviselőinek a tudományos címmel rendelkezők közül kell kikerülnie. S most egy ré szletes indoklás, hogy mi is igazán ennek az értelme. Ez a módosító javaslat a tudományterületek képviselőinek kiválasztási fórumát tolná el az akadémiai osztályokról az ezen belüli tudományos bizottságokra. Egyegy tudományos osztály ugyanis igazából nem jelent homogén tudományterületet, hanem egy sor tudományterületet foglal magába. Ennek révén rájuk alapozva igazságosan nem lehet megoldani a tudományterületek képviselőinek a kiválasztását. Az Akadémia tudományos osztályain belül a tényleges elkülönült és elismert tudományterületeket lefedve jelenleg 120 tudományos bizottság létezik. Ezek számára kell biztosítani az Akadémia közgyűlésére a képviselők kiválasztásának a jogát – pontosabban megfogalmazva: a választásának a jogát – , bizottságonként egyegy főt . Ennek révén a törvényjavaslat 20 képviselő helyett 120 képviselővel növelné a 200 körüli mindenkori akadémikusi létszámot. A módosító javaslat – felemelve a képviselők számát – megfelelő komolyságot adna az akadémikuson túli tudományos közösségek bevonás ának. A javaslat szerint továbbá előfeltételként kell rögzíteni, hogy a tudományterületek képviselőinek a tudományok doktorai, illetve a tudományos címmel rendelkezők közül kell kikerülnie. Ez utolsó mondatomnak a minőség védelme szempontjából kell itt áll nia – hogy egy utalást tegyek a legelső hozzászólóra. Ezzel tulajdonképpen a két terület közötti – a kutatóintézetek közötti és a tudóstestület közötti – átjárás és kölcsönös részvétel egymás munkájában a megfelelő elkülönítő garanciákkal megvalósul. Azt g ondolom, hogy ez az új törvény – és szabad most már így fogalmazni a kulturális bizottság javaslatára – megfelelő kiindulópont számunkra. Azonban azoknak az elemeknek – amelyeket kiemeltem, hangsúlyoztam és fenntartottam – a megszavazása szükséges ahhoz, h ogy ez a törvény a mi álláspontunk szerint igazán működőképes legyen. Befejezésül: Az egyensúly megteremtése érdekében megtettük a módosító indítványainkat. Azért, hogy a tudomány színvonala – ami a nemzetközi életben való jelenlétünkkel biztosítva van – m egmaradhasson. Azért, hogy a tudományos igazság hirdetésének a szabadsága biztosítva legyen. Azért, hogy az államtól való önállóság megteremtése a köztestületiség, illetve az önálló gazdálkodás garantálásával biztosítva legyen. És végül azért, hogy az akad émiai szféra – amely a mi értelmezésünk szerint egy tágan értelmezett kör, és ezt nagyon sokszor elmondtuk mind a felsőoktatási törvénynél, mind az akadémiai törvénynél is – végre egyenlő partnerségek létrehozásával valósuljon meg.
