Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PETRONYÁK LÁSZLÓ (MDF)
708 A törvénytervezet jelenlegi formája aligha fogja oldani azokat az ellentmondásokat – sőt esetenként ellentéteket – , amelyek az akadémiai kutatóhelyek, a felsőo ktatás és az egyéb kutatóhelyek között fennállnak. Hiszen a kutatási intézményeknek oda kell tartozni, ahol tevékenységük eredménye leginkább hasznosul a társadalom részére. És ez elsősorban a felsőoktatás. Félreértés ne essen, itt a hasznosulást a szó leg tágabb értelmében használom, s nem csupán az alkalmazott kutatásra vagy a fejlesztésre gondolok. A törvénytervezet nem hogy ösztönözné a felsőoktatáshoz történő közeledést, hanem gátolja is, hiszen a 25. § a felsőoktatási intézményekkel történő társult vis zony kialakítását hangsúlyozza, az önállóság megőrzésének szükségességét. A törvény vitájának egy korábbi szakaszában már kifejtettem, hogy a jelenlegi akadémiai kutatóintézetek egy részét, a nagy infrastruktúrát igénylő alapkutatást folytató intézeteket ö nálló nemzeti kutatóintézetekké kellene nyilvánítani, amelyek a felsőoktatási intézményekhez hasonlóan önállóak, az Akadémiától függetlenek lennének. Az állami költségvetéshez kapcsolódásukat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumon, annak a felsőoktatás i törvényben létrehozott testületén, a Felsőoktatási Tanácson keresztül lehetne megteremteni. A jelenlegi akadémiai kutatóintézetek másik, alighanem legnagyobb részét a felsőoktatási intézményekhez, elsősorban a kialakulóban lévő egyetemi szövetségekhez ke llene integrálni. Vagy egy másik lehetőség, hogy – összevonva e kutatóintézeteket – egyetemmé lehetne azokat alakítani. Hiszen az alapkutatás hasznosulásának a legalapvetőbb útja az oktatási anyagként történő megjelenés és a felnövekvő értelmiségnek, a kin evelődő új tudományos minősítetteknek bekapcsolása a kutatómunkába. A jelenlegi akadémiai kutatóintézetek harmadik csoportját, a jórészt alkalmazott kutatásokkal és műszaki fejlesztéssel foglalkozó intézeteket költségvetési intézményként az OMFBhez kellen e rendelni, privatizálni kellene, mint innovációs vállalatokat. Azzal egyetértek, hogy az Akadémia mint a legjelentősebb magyar tudósok testülete, a tudományos közélet szervezője a budapesti székházat, a könyvtárat, a regionális székházakat, a vendégházat és az alkotóházat tulajdonba megkapja. Állami támogatása az akadémiai testület, a tudományos közélet legfontosabb rendezvényeinek és ezeknek az épületeknek a fenntartására terjedne ki. Ez a támogatás szerepelhetne külön költségvetési fejezetként, az autonó mia kifejezéseként. Erre a támogatásra nézve elfogadható az, hogy csupán az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. Tisztelt Országgyűlés! A magyar felsőoktatási és kutatási szféra akkor válik a modern polgári államokéhoz hasonlóan egységes akadémiai szférává, ha a kutatást szolgáló feltételrendszer meghatározó része nem különül el az Akadémia felügyelete alatt, hanem a felsőoktatáshoz vagy felsőoktatássá integrálódva visszakerül az egyetemekre. Ez állna összhangban a felsőoktatási törvénnyel. Ezért nélkülözhete tlennek tartom, hogy az Akadémia feladatai közül kikerüljön a kutatóintézetek létesítésének és fenntartásának joga, valamint az Akadémia közgyűlésének ezzel kapcsolatos feladatai, illetve megszűnjenek a főtitkár ezzel kapcsolatos jogosítványai. Továbbá e törvényben nincs szükség a kutatóintézetekkel foglalkozó szakaszokra sem, ezeket külön törvényben kellene szabályozni. Tisztelt Országgyűlés! Röviden meg szeretnék még említeni néhány olyan elemet a törvénytervezetből, amely ugyancsak túlhaladott. Az eg yik ilyen, a "Magyar Tudományos Akadémia doktora" cím. A felsőoktatási törvény egyik célkitűzése volt, hogy a hazai tudományos minősítési rendszerben az egyetemek által adott tudományos fokozatot kizárólagossá tegye, s így megszüntesse az egyetemek tudomán yos alárendeltségét az Akadémiával szemben. Az akadémiai doktori cím – még ha cím is és nem fokozat – lényegében ellentmond ennek a célkitűzésnek. Az erre vonatkozó törvényi helyeket tehát ki kellene hagyni.
