Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PETRONYÁK LÁSZLÓ (MDF)
707 Ezért bármennyire is fájdalmas számomra, azt javaslom, mérsékeljük magunkat, ne próbáljuk csatlakozó mód osító javaslatokkal szétzilálni azt a konszenzust, ami már kialakult, viszont legyünk határozottak, hogy amennyiben csak lehetséges, a kulturális bizottság konszenzusos javaslata mellett tegyük le a voksunkat. Mert ha itt minden részletben eltérő magatartá st tanúsítunk, akkor egy eléggé kezelhetetlen törvény fog megszületni. Giczy képviselő úr javaslatainak az indítékát nem tudom úgy felfogni, mint ahogy itt emlegették, hogy esetleg ez lenne a kormányzat titkos javaslata. Én Giczy képviselő urat komoly embe rnek tartom, nem hiszem, hogy ilyen szerepre vállalkozott volna, de a javaslataival kapcsolatban is úgy látom, vannak megszívlelendőek közöttük, de bizonyos értelemben ő is beáll abba a sorba: visszacsempészni a régi, nagyon vitatott kérdéseket, és eredeti formában akarják elfogadtatni a magyar Parlamenttel. Befejezésül tehát amikor én nagy tisztelettel arra kérem a Parlamentet, hogy minden nehézséget és vitát figyelembe véve, mégis próbáljuk meg a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatot még m ost, ebben a periódusban elfogadni. Elsősorban nem az Akadémia érdekeiből indulok ki, hanem a Magyarországon kialakult helyzetből, a felsőoktatásban, a közoktatásban dolgozó, tudománnyal foglalkozó fiatalok, középkorúak, idősek problémáinak a megnyugtató r endezéséből. Természetesen ebbe beletartoznak az akadémiai kutatóhelyeken dolgozók is, hiszen ők is hasonló cipőben járnak, mint az egyetemek, főiskolák képviselői. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Petron yák László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Petronyák László (MDF) PETRONYÁK LÁSZLÓ (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény tervezetével idestova egy éve foglalkozunk, és csak most jutott abba a stád iumba a munka, hogy az Országgyűlés négyéves ciklusának lezárásához közeledve talán le tudjuk zárni a vitát, s talán törvényerőre emelhetjük ezt, a magyar tudomány jövőjét alapvetően meghatározó jogszabályt. Aligha vitatható, hogy az Akadémia által készíte tt eredeti törvénytervezet alkalmatlanságát bizonyítja az a tény, hogy az alig több mint 30 szakaszból álló törvénytervezethez 279 módosító indítvány érkezett. (11.50) A kulturális bizottság e közel 300 indítványt heroikus munkával 39re redukálta, s ezek segítségével megkísérelte a törvénytervezetet oly módon átformálni, hogy az megfeleljen az európai normáknak. Azt gondolom, hogy a törvénytervezet elfogadása előtt mindenképpen meg kell vizsgálnunk azt, hogy ez az átformálás hogyan is sikerült: a módosító javaslatokkal átalakított törvénytervezet csakugyan megfelele a korszerű polgári állam elvárásrendszerének, és összhangban vane az általunk elfogadott, a tudományos szférát érintő más törvényekkel, elsősorban a felsőoktatási törvénnyel? Tisztelt Országgy űlés! Ahhoz, hogy a Tudományos Akadémia a kialakuló magyar polgári államban az európai normáknak megfelelő szerepet nyerjen, mindenképpen le kell választani róla a túlhaladott, archaikus vonásokat, különösen az elmúlt 40 év torzult, intézményi és szervezet i struktúráját. Véleményem szerint az akadémiai törvény átformált változata, sajnos, még hordoz néhány olyan elemet, amely az Akadémia túlhaladott szerepkörét konzerválja. Az egyik ilyen elem a hazai tudomány meghatározó kutatóbázisának, a főhivatású kutat óhelyeknek az Akadémia felügyelete alá rendelése, illetve ennek az odarendelésnek a fenntartása.
