Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
678 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat által ános vitája. Az előterjesztést 15395ös számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Rajkai Zsolt államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről beterjesztett javaslat a szigetközi cselekvési program legkritikus abb, legsürgetőbb részével foglalkozik, melynek végrehajtásához a 57/1993. számú országgyűlési határozat értelmében a tisztelt Ház jóváhagyása szükséges. Az anyag tartalmazza a Kormány intézkedési programját, amely bemutatja a felszíni és a felszín alatti vízkészletbeni pótlásának ütemezését, pénzügyi vonzatait. Amint az a t. Ház előtt ismeretes, az 1992. októberi Dunaelterelést követően a Szigetközben a Duna vízszintje katrasztrofális mértékben lecsökkent, és ez magával vonta a szigetközi vízháztartás tel jes felborulását. Jelentős károk keletkeztek az élővilágban, s további kedvezőtlen folyamatok prognosztizálhatók a mező- és erdőgazdaságban, valamint a természetvédelemben, az idegenforgalomban és a Szigetközre oly jellemző táji összképben. A káros folyama tok részbeni ellensúlyozása érdekében indokoltnak tűnik egy ideiglenes vízgazdálkodási rend kialakítása. A Kormány 1993 áprilisában egyszer már határozott erről, a végrehajtást azonban az Európai Közösség szakértőinek vezetésével létrehozott tárgyalások er edményének megismeréséig, valamint az Országgyűlés 1993ban hozott 57. számú határozatában foglaltak miatt felfüggesztette. A tárgyalások eredményeként az Európai Közösség szakértői múlt év december 15én javaslatot tettek a műszaki megvalósítás lehetséges változataira, a károk enyhítésére. Bár az általa kidolgozott ideiglenes vízmegosztási rend műszaki, vízgazdálkodási és ökológiai szempontból sem felelt meg teljes mértékben a magyar igényeknek, de a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt folyó perünkben mégis ked vezőbb, ha annak elfogadását támogatjuk. Ezenkívül nem elvetendő szempont, hogy megvalósítása nemzetközi garanciákat is tartalmaz. Ezért az Európai Közösségi javaslatot a Kormány a pártok frakcióvezetőivel való egyeztetés után ez év januárjában elfogadta. Az elfogadásunk kinyilvánítása mellett jeleztük aggályainkat is, bízva abban, hogy a hátrányos hatások a konkrét megállapodás megkötése során mérsékelhetők. Amennyiben a szlovák kormány is feltétel nélkül beleegyezését adja erre a megoldásra, úgy ennek sz ellemében kerülne sor a szükséges lépések megtételére. Az Európai Közösség szakértői által kidolgozott ajánlások elfogadása érdekében még további erőfeszítéseket kell tennünk és teszünk is, és tesz a Kormány. Ha viszont az a helyzet áll elő, hogy ez a mege gyezés időben nem jön létre, úgy a Kormánynak az a szándéka, hogy az ez évi vegetációs időszak kezdetére az általa már korábban, 1993 áprilisában – tehát közel egy éve – elfogadott határozat alapján valósítaná meg az ideiglenes vízpótlást. A rendkívül kevé s érkező víz miatt elkerülhetetlen a magyarországi Dunaszakasz felső részén, a mellékágak kitorkollása felett a Duna vízszintjének megemelése, melynek érdekében a főmederben egy ideiglenes víz alatti fenékgátat kell építeni. (19.30) Az ideiglenes gát segí tségével a víz hullámtéri mellékágba terelhető. A természetközeli állapot megközelítése érdekében szükség van a dunakiliti műtárgy használatára is, kizárólag természetvédelmi érdekből és ezzel a céllal. Ez nem jelenti ennek a duzzasztóműnek az üzemszerű ha sználatát, és ez a döntés nem ellentétes az Országgyűlés korábbi határozataival, mert hiszen a műtárgy többfunkciós olyan műtárgy, amely hajózást, vízátbocsátást, vízleeresztést, vízszintszabályozást volt hivatva megoldani, és ezekből most csak egyetlenegy re, a dunai ágrendszer
