Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos) - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
666 A harmadik lényeges változás, hogy az eredeti koncepcióval szemben olyan rendelkezés kerü lt a törvényjavaslatba, miszerint – bár a gázszolgáltató vezetékeket biztonsági okokból csak gázszolgáltató társaság üzemeltetheti, de ilyen vezetéket bárki létesíthet, és ilyen vezeték bárkinek a tulajdonában is lehet. További jelentős változást jelent, h ogy a Magyar Energiahivatal és nem a minisztérium lenne az a szerv, amely az úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetését előírhatja, a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét megszabhatja. Ugyancsak alapvető azon elv beépítése a törvénybe, ho gy nemcsak a gázszolgáltatót, de az őt kiszolgáló gázértékesítőt is szerződéskötési kötelezettség terhelné a közüzemi szolgáltatás keretén belül. Ennek az elvnek a kimondása nélkül ugyanis a levegőben lóg az állam ellátási kötelezettsége is, hiszen hiányoz na egy igen fontos láncszem, a gázszolgáltató ellátási kötelezettsége mellől a gázértékesítő ellátási kötelezettsége. Lényeges változást jelent az is, hogy a korlátozási sorrend megállapításának hatáskörét a gázszolgáltatótól oda telepítettük, ahová az val óban való, a Magyar Energiahivatalhoz, hisz ez a feladat közhatalmi jogosítványokat igényel, és igen furcsa lenne, különösen, miután majd a gázszolgáltató vállalatok privatizálásra kerülnek, hogy, mondjuk, egy privatizált gázszolgáltató szabhatná meg adott esetben a korlátozás sorrendjét. Ha nem is jelentenek koncepcionális változást, de feltétlenül kiemelendők a gazdasági bizottság által elfogadott és támogatott módosító indítványok sorából azok, amelyekkel megadtuk a gázközüzemi szolgáltatás fogalmi megh atározását, illetőleg pontosítottuk a gáz értékesítését. Bevezettük a legkisebb költség elvét, s rögzítettük, hogy a fogyasztói érdekképviseleti szervek a tevékenységükhöz szükséges minden adatot és információt meg kell, hogy kapjanak. Pontosítottuk, hogy a gázszolgáltatói engedély kiadásának feltétele az engedélyes gázforrásbiztosítási kötelezettség vállalása. Rögzítettük, hogy minden fogyasztói korlátozás elrendelésének indokoltságát a Magyar Energiahivatal utólag kivizsgálni lesz köteles. Végül tájékoz tatást szeretnék adni három olyan kérdéskörről, melyhez bár lényegi módosító indítványok érkeztek, de a gazdasági bizottság konszenzussal az eredeti változatot, tehát az előterjesztők által benyújtottat, a törvényjavaslatban foglaltakat támogatta. Többen j avasolták, hogy a fogalmi meghatározások köréből töröljük a természetes monopólium fogalmát. A gazdasági bizottság azonban konszenzussal úgy döntött, hogy a természetes monopólium van, létezik és adott, tehát nem a törvény hozza létre, nem a törvényjavasla t teremti meg, ez azt csak leírja, definiálja. Ezért léte a fogalmi meghatározások körében nem felesleges. Voltak továbbá, akik arra tettek javaslatot, hogy ne adjunk külön jogosítványt a Magyar Energiahivatalnak szétválási, összeolvadási, tehá t fuzionálási esetekben, illetve ne adjunk a Magyar Energiahivatalnak jóváhagyói jogosítványt alaptőke leszállításakor. Magyarul: arra tettek javaslatot, hogy a törvényjavaslat 12. §át hagyjuk el. A gazdasági bizottság azonban úgy gondolta, hogy mindezen javaslatok nem helyénvalóak, hiszen az engedélyes gazdálkodószervezetre igenis kell, hogy az érvényben lévő társasági törvényen és érvényes versenytörvényen túlmenően megjelenítsük a Magyar Energiahivatal speciális szabályozói jogkörét, hiszen esetünkben n em versenyszféráról van szó. Ezért indokolt többletkövetelmény állítása, vagyis a Magyar Energiahivatal ilyen speciális jogkörökkel történő felruházása. Enélkül ugyanis veszélyes mértékű tökekivonás lenne megvalósítható a gázszolgáltató társaságokból. Sok an vitatták a Magyar Energiahivatal fogyasztóvédelmi – vagy ahogy végül is mi javasoljuk; a törvény fogyasztói érdekvédelmi szerepkörről beszélt, a gazdasági bizottság végül is fogyasztóvédelmi szerepkört fogadott el mint definíciót – feladatkörének jogos és ésszerű voltát. A gazdasági bizottság végül is konszenzussal úgy döntött, hogy helyénvalóbb a törvényjavaslatban előírt fogyasztóvédelmi rendszer elfogadása, illetve kialakítása, ugyanis azt kell látni, hogy itt
