Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos) - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
665 vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes biz ottság az előzetes tervtől eltérően nem tart ma ülést. Arra is felhívom szíves figyelmüket, hogy a ma terítékre kerülő témákat egyszer már, a múlt heti ülésünkön az Országgyűlés tárgysorozatba vette, ilyen tekintetben van bizonyos alapja annak, hogy most, mai tárgysorozatbavételi határozat nélkül is ezekről tárgyalunk. A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) Most soron következik a gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést 12 53 7es számon kapták kézhez, a módosító együttes jelentést pedig 15 619es számon. Most megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Szalay Gábor, a gazdasági bizottság előadója SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizotts ág előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz közel 200 képviselői módosító indítvány érkezett, és ezeket mind az energetikai albizottság, mind a gazdasági bizottság részletes, tartalmas és érdemi vitában alaposan megtárgyalta. Ezen viták eredményeként a benyújtott törvényjavaslat némely vonatkozásában alapvetően, koncepcionálisan megváltozott. A változások egynémelyike a gázszolgáltatók eddigi monopolhelyzetét rongálja, legalábbis gyengíti, míg más ok az eredetileg erősen etatista alapállású törvényjavaslatot tették egy kissé piackomformabbá, oldottabbá, de úgy, hogy közben az állam ellátási felelősségének elvét megtartottuk. Ez a parlamenti "fazonigazítás" úgy érzem, előnyére változtatta meg a törvé nyjavaslatot. Jó pár esetben a gazdasági bizottság az egyes képviselői módosító indítványok egyes elemeiből gyúrta össze a végül a tárca által is elfogadhatónak ítélt megoldást. A következőkben tájékoztatást szeretnék adni arról, hogy a benyújtott törvényj avaslat miként változott meg, legalábbis a gazdasági bizottság milyen változásokat javasol elfogadásra az Országgyűlésnek. (18.20) Legelőször azt a hat kérdéskört vetném fel, amely érzésem szerint koncepcionálisan, de legalábbis lényegében változtatott az előterjesztők elképzelésén. A leglényegesebbként kiemelném, hogy sikerült árfejezetet adnunk annak a törvényjavaslatnak, amelynek legnagyobb hiányossága éppen az volt, hogy tulajdonképpen ezt az igen lényeges pontot, az árfejezetet változatlanul hagyta vol na az eddigiekhez képest, átörökítette volna azt az árképzési módot, ami eddig is érvényben volt. Tehát az új árfejezetnek az a lényege, hogy tulajdonképpen 1996. december 31ig kell kialakulnia az indokolt befektetéseket és a tartós működéshez szükséges n yereséget egyaránt tartalmazó árszintnek, valamint hogy ugyanezen időponttól kezdődően a Magyar Energiahivatal venné át az ipari és kereskedelmi miniszter ármegállapító hatáskörét, melyet a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel folytatott egyeztetések er edményeinek figyelembevételével gyakorolna. A következő lényeges pont, hogy a Magyar Energiahivatal jogállásában lényeges változás történt, pontosabban lényeges változást javaslunk elfogadásra az Országgyűlésnek. Röviden arról van szó, hogy a Magyar Energi ahivatalt kihúznánk az ipari és kereskedelmi miniszter felügyelete alól, és azt áttolnánk a Kormány felügyelete alá. Ebből következően a Magyar Energiahivatal elnökét és két igazgatóját is a miniszterelnök nevezné ki, és nem az ipari és kereskedelmi minisz ter, továbbá a Magyar Energiahivatal elnöke évente lenne köteles beszámolni a hivatal tevékenységéről az Országgyűlésnek vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának.
