Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BOROSS PÉTER, DR. miniszterelnök:
638 szak mának az alapvetése, hogy ahhoz, hogy valaki hitelesen és objektív módon tudjon, legyen képes tájékoztatni, magának is tájékozottnak kell lennie. Ez az alapvető, széles körű tájékozottság és tájékozódási igény hiányzik ma azokból az emberekből, újságírókbó l, akik jelenleg a televízió és a rádió hírműsorait szerkesztik. S hogy ez a tájékoztatás eléggé félresikeredett, arra hadd említsek föl megint csak egy analógiát egy parlamenti jegyzőkönyvből. Több összefüggésben hangzott el: tömegkommunikáció. Én csak an nyit szeretnék kérni a tömegtájékoztatás felügyeletét ellátó szervektől, tekintsék a sajtót, a tömegkommunikációt minden tekintetben felnőttnek, mert hogy mi valóságosan és reálisan tudjunk beszélni, az ország közvéleményét tájékoztatni, ahhoz erre elenged hetetlenül szükség van. Emberek ezrei 48 órán keresztül álltak a TÜZÉPtelepek előtt, és a sajtó nem írhatta meg, nem írhatott róla, mert nem volt célszerű, csak arról szóltak, hogy a bányászok teljesíteni fogják a tervet, többet termelnek, de az emberek l ehet, hogy erről nem is tudtak, nem tudtak odafigyelni, mert éppen szénért álltak sorba, nem volt idejük újságot olvasni. Ez elhangzott a parlament 1985. október 11i ülésének napján, pénteken. Mi olvasható ki számomra ebből? Az a mérhetetlen szakadék, ami a jelenlegi sikerpropaganda és a valóság, a társadalmi valóság és az emberek közhangulata között feszül. Ez ma a tájékoztatás. Semmivel sem több, talán még inkább cenzúráltabb vagy cenzúrázottabb, mint ahogy ez megjelenik ezekben a kirúgatásokban is. Tehá t még inkább ellehetetlenült ez a szakma, és egyáltalán nem jobb, mint az 1985ös helyzet, választások előtt pedig különösen nem. És hogy a tájékozottság elengedhetetlen szakmai követelmény, és hogy ebben sincs ott jelen a mai szakma, a szakma mai képvisel ői a televízióban és a rádióban, annak hírműsoraiban, sajnálatos módon, engedjék meg, hogy csak egy háztájit is mondjak. Szombaton a rádió déli krónikájában, illetve szombaton este a tv Híradójában elhangzott, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXX IX. kongresszusát tartja. Itt szeretnék elnézést kérni a szakma nevében a nézők millióitól és a hallgatók millióitól, hogy félretájékoztatták őket, hogy hazudtak. Egy újságírónak pontosan kellene tudnia, hogy ez a kongresszus megvolt már 1993. október 3án . Ha arra képtelen egy újságíró, hogy tájékozódjék, ha arra, hogy tisztességesen tájékozódjék, akkor se a tisztesség szót ne sajátítsa ki és ne használja, se pedig azt, hogy újságíró, mert ez egy szakma, meg kell tanulni. Végezetül pedig egyet hadd kérjek. Csúcs László és Nahlik Gábor bizonyára kitűnő pénzügyi szakemberek, kitűnő számítástechnikai szakemberek, egyet kérünk tőlük és egyet azoktól, akik őket segítik: menjenek vissza a szakmájukba, hogy mi hadd gyakorolhassuk a saját szakmánkat tisztességgel, de ha lehet, nélkülük. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal napirend előtti felszólalásról ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra kért lehetőséget Palotás János a Köztársaság Párt részéről. Minthogy frakciótámogatás nélkü l tette, az Országgyűlésnek állást kell foglalni. Javaslom, hogy az Országgyűlés hallgassa meg Palotás Jánost. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (15.40) Az Országgyűlés 102 igen, 93 nem szavazatot adott, 49en tartózkodtak, így Palotás János nem kapta meg a kívánt támogatást. Boross Péter miniszterelnök úr jelezte, hogy szólni kíván. Napirend előtti felszólaló: Dr. Boross Péter miniszterelnök BOROSS PÉTER, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem azzal az igénnyel kértem szót, hog y itt válaszolni tudjak valamennyi elhangzott mondatra, és jelentős részére nem is tisztem válaszolni. Amire tisztem, arra válaszolni fogok.
