Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA előterjesztő:
618 Meg kell ismételni. Ismét felteszem a kerdést, elfogadjáke a törvényjavaslat 1. §át? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. 104 igen, 68 nem , 19 tartózkodás. A szavazatok száma nem elegendő a határozatképességhez.) Most még kevesebben szavaztak! (Zaj.) Tehát ismételten kérdezem, elfogadjáke az eredeti javaslat 1. §át? Kérem, most szavazzanak! (Megtörténik. – Amint az eredmény megjelenik a tá blán, Tóth Sándor tapsol.) Az Országgyűlés 111 igen szavazattal, 78 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett az eredeti javaslatot elfogadta. A végszavazás következik. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1 992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezetének módosításáról szóló törvényjavaslatot a már elfogadott módosító javaslattal együtt? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 126 igen szavazattal, 48 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett a törvényjavas latot elfogadta. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvén y módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása. Az előterjesztést 15 279es számon, a bizottsági jelentést 15 538as számon kapták kézhez. Megadom a szót Soós Károly Attila képviselő úrnak a Szabad Demokraták Szövet ségétől mint előterjesztőnek. Soós Károly Attila (SZDSZ) a napirendi pont előadója SOÓS KÁROLY ATTILA előterjesztő: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam benyújtott törvényjavaslat annak kapcsán született, hogy költségvetési inté zményeket veszteség ért; először az Ybl Bank és két másik bank botrányában 92 közepén – amikor bentragadtak ott a pénzek – , később pedig a Lupis Brókerház legutóbbi eseténél. Az összes bentragadt pénzösszeg, ami költségvetési intézményeké volt, itt – a két esetben együtt – meghaladta a 3 milliárd forintot. A visszatérülés mértéke egyelőre nem ismeretes, de aligha lesz 100%os, akármelyik esetben. Ilyenkor, amikor költségvetési intézmények a maradék, ideiglenesen szabad pénzeszközeiket átadták az említett in tézményeknek, elvileg azzal a céllal adták át nekik, hogy kincstárjegybe fektessék. Ha abba fektették volna, akkor nem lett volna a baj, tehát nyilvánvalóan nem abba fektették, hanem ingatlanba, illetve az Ybl Bank esetében a jóisten se tudja máig sem, hog y tulajdonképpen mibe. Ezek az esetek egyegy bank, brókerház hibájából aláássák a bank- és brókerszakma jó hírét is, és mind a veszteség, mind pedig a jó hír fölötti őrködés indokolja a törvényjavaslatom benyújtását. Azt javasoltam, hogy a költségvetési s zervek értékpapírvásárlásának feltételeit a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza. A feltételek szabályozása jelentette volna például az értékpapírvásárlás mikéntjének ellenőrzését, de ugyanígy jelenthette volna a vásárlás lehetőségeinek különféle kor látozásait.
