Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
547 Sajnos, ugyanilyen fél százalék vonatkozik a szakkönyvek beszerzésére is, holott a mai vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek akár szakmailag, akár pénzügyileg felkészülve a legfrissebb változások ra. Sokan megkerestek az említett körből, jelezve, hogy a szigorú elszámolás miatt vállalkozásuk felszámolását fontolgatják. Ez gondot okoz részben a kistelepüléseken, ahol így alapszolgáltatások ellátása kerül veszélybe, részben a vállalkozók számára, his zen így megszűnik munkájuk. Kérdezem tisztelt miniszter urat, tervezie a Kormány a fenti szabály megváltoztatását. Mit tanácsol azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a bevételhez képest aránytalanul nagy költséggel működnek? Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Az elhangzottakra dr. Szabó Iván pénzügyminiszter úr adja meg a választ. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Legutóbb az adótörvények módosítását avval fogadtuk el, hogy a jóváhagyott előnyös változások a legtöbb adózónál a nettó jövedelem növekedése irányába hatnak. Például a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék levonása mintegy 30 milliárd Ft adóalapcsökkentést jelent a lakosságnak, a kamatadó csökkentése 7 milliárd Ftos jövedelemtöbbletet jelent, a gyermekesek kedvezményének kiigazítása pedig 3 milliárd Fttal javítja helyzetüket. További adótehercsökkentést jelent a munkahelyi étkezés kedvezményének növekedé se, a lakástörlesztések, a tandíj adóalapból való levonhatósága, az egészségkárosodottak kedvezményeinek növelése, a vállalkozói hitelek meghatározott körülmények közötti kamatkedvezménye. Minderről nem feledkezhetünk meg akkor, amikor a szigorítások melle tt más területen bizonyos korlátok beszűkülnek. Be kell látni, hogy a nemzetgazdasági jövedelem adottság, és ha a nagy többség helyzetét javító intézkedések történnek, akkor szükségképpen vannak olyanok, akiknek a korábbi relatív előnyük elvész. Annál is i nkább, mert igen széles rétegek érzik méltánytalannak az adóterhek megoszlását. Az emberek tudják, hogy saját maguk mennyit adóznak, de Magyarországon azt is tudják, hogy mások mennyi adót fizetnek. Tisztelt képviselőtársaim! Amikor a 94es adótörvényeket megfogalmaztuk 93ban, az 1992es statisztikai adatokból indultunk ki. Engedjék meg, hogy egy pár pillanatra néhány adatot ebből idézzek, mi indított arra bennünket, hogy ezek a változások, amelyeket a képviselő asszony kérdez, bekövetkezzenek. A személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozók közül a veszteségesek aránya a tárgyévben – tehát 92ben – 29%ról 40%ra nőtt. Érdemes azonban megnézni azt, hogyan alakultak papírforma szerint az átlagjövedelmek. A nyereséges vállalkozók évi átlagjövedelme 163000 Ft, alkalmazottaik átlagjövedelme 93000 Ft volt. S a szakmákról néhány szót: a fodrászok 52 000, a cipészek 85 000, a női szabók 67000, a taxisok 80000, a kötöttárukiskereskedők 88000 forintos évi adóbevallást tettek. A szellemi foglalkozású egyéni vállalkozók közül az orvosok éves jövedelme – a papírforma szerint – 205000 Ft, az adótanácsadóké 206000 Ft, az állatorvosoké 124 000 Ft, az írókéköltőké 90000 Ft, és mindezt úgy érték el, hogy 90%ban leírható volt az adóalapból a bizonylatokkal igazolt költség. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozók nem becstelen emberek, és nem adócsalók, de ha van törvényi lehetőség, élnek azokkal a lehetőségekkel, és mindent leírnak, ami a saját pénztárcájuk érdekében leírható.
