Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
548 Kérdé s, hogy helyese olyan rendelkezéseket hozni vagy megtartani, amelyek mindezeket az anomáliákat lehetővé tették. Tavaly már döntöttünk a költségelszámolás szigorításáról, és ezzel azt a felismerést szavaztuk meg, hogy a nem bérből élők köréből is elvárjuk a közterhekhez történő arányosabb hozzájárulást. Tisztelt Ház! Kedves képviselő asszony! A feltett kérdésekre konkrétan is kitérek, elsőként azokra, akik otthonukban folytatják a tevékenységet, és az éves bevételük fél százalékát számolhatják el a lakásban felmerült költségeknek. Értelmezés tekintetében szeretném felhívni a figyelmet egy nagyon komoly, a kérdésfeltevés alapján valószínűsíthető félreértésre. Ez a fél százalék tudniillik kizárólag azokra a költségekre vonatkozik, amelyeket a tevékenységet vég zők nem tudnak vagy nem akarnak elkülöníteni a magánfogyasztásuktól. Megfelelő mérőberendezésekkel azonban az elkülönítésnek nincs akadálya, és ebben az esetben minden költség korlátlanul elszámolható. Igaz, hogy az ilyen elkülönítés csak olyan költségelem eknél éri meg a ráfordítást, amelyek komoly tételt jelentenek. Például aki a garázsában autószerelést folytat, annak fontos, hogy külön mérője legyen a villamosenergiahasználat kimutatására, míg annak, aki a saját lakásában adótanácsadó, világos, hogy a f űtést nem lehet elszámolni, mert ha nem ad adótanácsot a lakásában, akkor is szükségszerű, hogy fűtsön. (Az elnök kopogtatással jelzi az idő leteltét.) De például a számítógépeket, a telexet, telefaxot, célbútorokat, mindent el lehet számolni számla ellené ben. Mondható a telefonbeszélgetések szelektív rögzítésére is, azaz a kizárólag üzleti célú beszélgetések költsége minden további nélkül elszámolható. Hasonló jellegűt mondhatok a szakkönyvek tekintetében. Idő hiányában nem sorolom föl mindazokat a lehetős égeket, amelyek itt leírhatók a könyvtári beszerzések során. Én úgy hiszem, hogy a rendelkezés helyes értelmezése folytán nem érte sérelem azt a kört, amelyikről szó van, csak meg kell jeleníteni a költségeit, és nem pedig a saját házviteli, lakásviteli kö ltségeit kell tudni rávetíteni az üzleti tevékenységre. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, újból kérem, foglalják el a helyüket, létszámmegállapítás következik. (Az érkező képviselők helye t foglalnak.) (15.20) Most kérem, szíveskedjenek megnyomni az igen gombot! (Megtörténik. Az eredményjelző tábla szerint 171 képviselő van jelen.) Sajnos, még mindig sokan hiányoznak, ezért kénytelenek vagyunk a kérdésekkel folytatni. Fodor Tamás, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszterhez és dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez Jute a privatizációs többletből a kultúrára? címmel. Fodor Tamás képviselőtársamat illeti a szó. A választ d r. Szabó Tamás miniszter úr adja meg. Kérdés: Fodor Tamás (SZDSZ) – a művelődési és közoktatási miniszterhez, valamint dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez – Jute a privatizációs többletből a kultúrára? címmel FODOR TAMÁS (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr . Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár mostanában egyre több híradást kapunk sikerekről, azért nem illik megfeledkezni a kormányzat egyik lényeges privatizációs sikeréről, a Matáv privatizációjáról, amelyből – információim szerint – 90 mil liárdot kapott a költségvetés. A 90 milliárdból – még ha ismereteim szerint az egytized rész vissza is marad a távközlés fejlesztésére – marad 81 milliárd, amelyet a Kormánynak kell elosztania. Ennek az elosztásnak a szempontjait a 93as Vagyonpolitikai Ir ányelvek tartalmazzák. Ez három lényeges területet jelöl meg, és azon kívül még négy fontos alapot is. A négy fontos alap végén van – feltehetően ez nem sorrendi szerkezetben értendő – a nemzeti kulturális alap, amelybe a privatizációs
