Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
545 Szakmai felügyeletüket a tisztiorvosi hivatal látja el, a Népjóléti Minisztériumban tudomásom szerint nincs külön védőnői fősztály – a védőnők pedig úgy tájékoztattak, hogy erről esetleg szó volt mostanában – , közvetlen felettes szerveik az önkormányzatok, besorolták őket a háziorvosi és házigyermekorvosi szolgálathoz, de a státusuk tisztázatlan maradt. Szakmai felüg yelőjüknek nincsen hatásköre közalkalmazotti ügyeik intézésére. Úgy gondolom, hogy a védőnői hálózat működőképessége, a védőnők közérzete nem csupán szakmai belügy, és nem is valamelyik párt egyedi problémája, és bizonyára itt a következő években előre kel l lépni. Ezért a következőket kérdezem: 1. Fontosnak tartjae a Kormány a nagy hagyományú védőnői hálózat talpraállítását, reformját? 2. Milyen közeli intézkedéseket terveznek a hálózat finanszírozási, igazgatási és felügyeleti anomáliáinak feloldására? 3. Hogyan kívánja a kormányzat segíteni a védőnők szakmai képzettségének emelését, biztonságérzetének fokozását és a növekvő pályaelhagyási veszély elhárítását? Végül hadd jegyezzek meg kettőt: lehet, hogy nem mondtam mindent pontosan, mert nem vagyok védőnő … (Derültség.) …de az kétségtelen, hogy rosszul érzik magukat, rossz a közérzetük… (Folyamatos zaj.) …elnézést, berekedtem! (Derültség, zaj.) Tehát a közérzetük nagyon rossz, a helyzetük tisztázatlan, és különösen az az aggasztó, hogy azokkal a gyermekorvo sokkal kerülnek szembe, akikkel együtt kellene működniük, ez pedig veszélyeztetheti az adott területen a munka ellátását is. Köszönöm. Miniszter úr, várom válaszát. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Surján László népjóléti mini szter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Védő Úr! (Derültség, zaj.) Legyen szabad a következőket mondanom: Annak idején , amikor a 20as években létrehozták a Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézetben az Állami Ápoló- és Védőnőképző Intézetet, onnan – valóban, ahogy képviselő úr mondta, bár nem védőnők… (Derültség.) … – olyan diplomások kerü ltek ki, akik képzettsége ápolói és a védőnői területre egyaránt kiterjedt. Nagyon sok feladat rakódott rá erre a szolgálatra, ebből a feladatkörből az elmúlt időszakban – és nem is csak most az elmúlt négy évben – kiemelkedni látszott a preventív tevékeny ség. Elsősorban a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, a 14 évnél fiatalabbak, a tankötelezettek gondozását végzik, illetve ebben vesznek részt. Meg kell mondanom, hogy nincs olyan anomália, amelyről a képviselő úr beszélt, de a képviselő úr mégis valós p roblémákat említett. A kettő közötti ellentmondás úgy oldható fel, hogy minden egyes elemre jogi szabályozás van érvényben, de vannak tervek. A tervek változtatást jelentenek a jelenlegi helyzethez képest, ebből viszont az következik, hogy akkor egy bizony talanság jön, hogy hogyan is alakul majd a jövő. Az első lépés megtörtént: valóban a vezető védőnők, a szakmai felügyelet az Állami Tisztiorvosi Szolgálathoz került. Az az elgondolás, hogy ez a szolgálat teljes egészében átkerüljön a preventív szolgálathoz . Több minden indokolja, hogy ne maradjon szoros összeköttetés a gyermekorvos és a védőnő között, ugyanis a gyermekorvosnál érvényesül a szabad orvosválasztás lehetősége, nincs meg az a merev területi elv, ami korábban megvolt; ez egyébként helyes. De péld ául ahhoz, hogy mindenki megkapja a védőoltást, ehhez szükséges egy merev területi elv megtartása, és erre a védőnői szolgálat látszik a legalkalmasabbnak.