Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
51 vonatkozó mostani törvényjavaslat is fenntartja átmenetileg. A jelenlegi törvényjavaslat tehát lényegében a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földekre koncentrál, egyes rendelkezései azonban – főleg a földvédelemr e vonatkozó szabályozás körében – kiterjednek más földekre is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó része a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a haszonbérletre vonatkozó szabályozás volt, főképp a tervezett korlátozások mi att. Engedjék meg ezért, hogy részletesebben foglalkozzak a javaslat érintett részeivel, hangsúlyozottan a szabályozás mögöttes indokaival. A tulajdonszerzésre és a haszonbérletre irányuló szabályozás kiindulópontja az volt, hogy a rendelkezéseknek a kedve ző üzemi struktúrák kialakítását kell elősegíteniük, és a lehetőségek szerint meg kell akadályozniuk az irreális méretű nagybirtokok kialakulását. (10.50) Ugyanakkor meg kell teremteni annak a feltételét is, hogy a kis, a közép- és a reális méretű nagygaz daságok között a mezőgazdaság fejlődését elősegítő ésszerű arányok alakuljanak ki. Tudatában vagyunk annak, hogy az optimálisan működtethető mezőgazdasági üzem, legyen az akár családi farm, a mindenkori áraktól, műszaki fejlettségtől, a termelési feltétele ktől függően különböző méretű lehet. Az arányok kialakítása nem függetleníthető a mezőgazdasági hitelpolitikától, kereskedelempolitikától, az esetleges állami beavatkozásoktól sem. A termőföldre vonatkozó jogi szabályozás a maga korlátozott eszközeivel – é s itt elsősorban a különböző időbeli és területi korlátozásokra, valamint tilalmakra gondolok – csak arra alkalmas, hogy a szélsőségeket megakadályozza. A földbirtokok elaprózódása, vagy éppen a túlzott koncentrálódása ellen más jogágba tartozó eszközök al kalmazása sem nélkülözhető. A különböző támogatások, a hitel, az adózás, a jelzálog mindmind olyan tényező, amely a birtokstruktúrát a pénzügyi eszközökkel igen határozottan alakítja. Ez a szabályozás azonban nem ennek a törvénynek a kompetenciája. Mi a t örvényjavaslat kapcsán csak azokat az eszközöket sorakoztatjuk fel, amelyek a földjogi szabályozás kereteiben adottak. Ne kérjék számon ettől a törvényjavaslattól a szabályozás jogkörébe nem tartozó komplex közigazgatási eszkö zrendszert, a termelési integráció lehetőségeit, amelyek – egyébként nem vitásan – az agrártermelés feltételein keresztül a birtokméretekre, a tulajdonra, illetőleg a bérelt terület nagyságára közvetve alakító hatással vannak. A tervezett korlátozások és t ilalmak miatt figyelmükbe ajánlom azt a tényt, hogy a kevés tőkével és kis területtel rendelkező, de az önálló gazdálkodást nem vállaló birtokokból is megfelelő integrációval életképes méretű üzemek alakulhatnak, hiszen a társulás szabadsága korlátozott te rületű birtokok esetében is adott. A feldolgozó és kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek számára termelő kisüzemek részére pedig az őket integráló feldolgozóüzem vagy kereskedelmi szervezet nyújthat olyan előnyöket, amelyeket egyébként a szövetke zés vagy az üzemek társulása nyújthat. A földjogi szabályozás adott keretein ugyancsak túlmutató és inkább a politika síkjára tartozó indokok is meghatározott korlátozások és tilalmak mellett szólnak mind a tulajdon, mind pedig a bérlet területén. Nem lehe t figyelmen kívül hagyni ugyanis, hogy hazánk a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakításának átmeneti időszakát éli. A termőföld piaca, a termőföld valóságos ára a mesterségesen kordában tartott ingatlanforgalom miatt nem alakulhatott ki. Ezért az a z automatizmus, amely a szabad földforgalom mellett az árakon keresztül is kedvező arányban alakítaná a gazdaságok területét, nálunk még nem működik. A termőföldre vonatkozó jogi szabályozás keretében a korlátozások és tilalmak beépítése vitathatatlanul az állami beavatkozás egyik formáját jelenti, ez a beavatkozás azonban ezúttal preventív jellegű. A korlátlan tulajdonszerzés és a haszonbérlet az átmeneti időszakban a termőföld monopolizálását tenné lehetővé, torz birtokstruktúra kialakításával járna. A ja vaslat ezért korlátozza
