Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
52 mind a kettőt. Hangsúlyozom azonban, hogy a távlatban mindenképpen a korlátozás nélküli, a piacszabályozó mechanizmus által befolyásolt tulajdonszerzés elismerése a végső cél. Az elmondottak alapján a javaslat a termőföld tulajdonjo gának megszerzését a belföldi magánszemélyek részére legfeljebb 300 ha területnagyságig teszi lehetővé, amelynek aranykoronaértéke a 6000 aranykoronát nem haladhatja túl. A korlátozás alól szűk körben kivételek vannak. Ugyanilyen mértékű a belföldi jogi s zemélyek tulajdonszerzési lehetősége is, azzal, hogy az erdőbirtokossági és a legelőbirtokossági társulatok szerzése nem korlátozott. Meghatározott jogcímeken való szerzéssel – ilyen a tartási, öröklési, gondozási, ajándékozási szerződés – az önkormányzato k és közalapítványok is túlléphetik a 300 haos maximumot. A javaslat külön kategóriaként kezeli a hátrányos helyzetű térségek kedvezőtlen gazdálkodási feltételei közé kerülő magánszemélyeket, ahol eleve csak a szociálpolitika, a táj- és környezetvédelem r évén juttatott támogatások kombinációjával lehetséges a gazdálkodás fenntartása. A javaslat szerint e térségekben külön szabály szerinti felmentés alapján volna lehetőség a szerzési korlátozás túllépésére. A beterjesztett törvényjavaslat a külföldiek részé re általában nem teszi lehetővé sem a termőföld, sem pedig a védett természeti terület tulajdonjogának megszerzését. Szeretném kiemelni, hogy ez a tilalom nem ellentétes az Európai Közösséggel kötött megállapodással. A tilalom ugyanakkor kiterjedne a belfö ldi székhellyel rendelkező, külföldi részvétellel működő gazdasági tásaságokra is. Ezzel megszűnne az a lehetőség, hogy egy belföldi székhelyű társaság alapítása révén a tulajdonszerzési tilalom megkerülhető. A törvényjavaslat szerint a belföldi, valamint a külföldi magánszemélyek és jogi személyek egyaránt csak határozott időtartamra köthetnek haszonbérleti szerződést. Kizárt az a lehetőség, hogy a felek mintegy örök haszonbérleti jogviszonyt hozzanak létre. A határozott időre kötött haszonbérleti szerződé s leghosszabb időtartama művelési ágak szerint differenciált. A javaslat egyébként a termőföld mint természeti tárgy kiuzsorázását megakadályozó és a haszonbérlő védelmét egyaránt szolgáló szabályozást igyekezett megvalósítani. Ebben a sorban haszonbérfiz etési kedvezményekre, a szerződés felmondására vonatkozó szabályozásra hívnám fel a tisztelt Ház szíves figyelmét. A haszonbérelhető terület nagyságára előterjesztett két változat azt a dilemmát veti fel, hogy a belföldiek által haszonbérelhető terület nag ysága korlátozással vagy korlátozás nélkül váljék lehetővé. Ennek eldöntését a tisztelt Ház előtt kibontakozó vita eredményéből reméljük. Tisztelt Országgyűlés! A piacgazdaságra való átmenetet célzó tulajdoni átalakulás sajátos problémájaként vetődik fel a mezőgazdaságban a kedvezőtlen birtokszerkezet kialakulásának veszélye. Ez egyszerűen abból adódik, hogy a kárpótlás, a részaránytulajdonok kialakítása és kiadása, az állami gazdaságok átalakulása szükségszerűen az eddigi nagyüzemi birtokstruktúra elaprózó dását, a kis parcellák keletkezését vonja maga után. Bár az eddig megalkotott törvények az elaprózódás ellen ható korlátokat a lehetőségek határain belül a szabályozási rendszerükbe felvették, az apró parcellák keletkezését nem zárhatták ki teljes mértékbe n. Az átmenetnek az is sajátossága, hogy a tulajdonos esetenként többféle jogcímen is termőföldhöz jut, és ez eleve magában hordozza, hogy a tulajdona földrajzilag több helyen keletkezik. Ilyen körülmények között a földjog feladata, hogy lehetőséget biztos ítson a tulajdonosok számára a több helyen levő termőföldtulajdon összevonására. A termőföldről szóló törvényjavaslat a birtokösszevonások eszközét egyelőre az önkéntes földcsere intézményében találta meg, nem zárta ki azonban egy további jogi szabályozás szükségességét, amely egyegy település határára kiterjedő birtokrendezés lefolytatását eredményezné. A javaslat abból indul ki, hogy az általános birtokrendezés – amely egyébként a hazai viszonyok között a birtokösszevonások ideális eszköze lehetne – sokk al több az egyszerű birtokkoncentrációnál.
