Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS, a MIÉP vezérszónoka:
190 ország területé nek 90%a, hanem arról van szó, hogy rövid, közép- és hosszú távon magyar föld marade, magyar élettér marade, magyar állampolgárok tulajdonában marade Magyarország területének 90%a. Trianonban elvesztettük már területünk kétharmad részét. S megdöbbentő számunkra az, hogy vannak egyes politikai erők, amelyek ezt még keveslik, és külföldi tulajdonosokat kívánnak hazánk területének 90%ára rászabadítani. Akié a föld, azé az ország. Ez a történelem során már jó néhány ízben bebizonyosodott. Előfordult az is , amit valószínűleg önök is tudnak, hogy pénzért vásároltak fel országot vagy országrészeket, és attól kezdve az már egy másik országnak a tulajdonába került át. Tehát a fő kérdés az, hogy magyar állampolgárok tulajdonában marade Magyarország területe. Sz erencsés lett volna, ha a földtörvényt komplex módon, de legalábbis az erdőbirtokosságról szóló törvénnyel együtt nyújtják be. Tekintettel arra, nemcsak hogy testvérek, nemcsak hogy ikertestvérek, hanem egyenesen sziámi ikrek. Mondhatnánk úgy is, hogy tárg yalhatatlan a földtörvény az erdőtörvény, tehát annak egy részét képező erdőtörvény és az erdőbirtokosságról szóló törvény tervezetének ismerete nélkül. Igaz, a Kormány ígéretet tett rá, hogy a közeljövőben benyújtja. Az érthetetlen, ha ilyen rövid idő vol t a két törvénytervezet elkészítése között, akkor hogy nem lehetett egyszerre benyújtani, hogy ezt a két koncepciót együtt, egymás mellett, párhuzamosan tárgyalhassuk. Éppen ezért a Magyar Igazság és Élet Pártjának az a véleménye, hogy az általános vitát a földtörvényről ne zárjuk le mindaddig, amíg nem ismerjük az említett két törvénynek a koncepcióját. A legszerencsésebb lenne természetesen együtt lezárni, és akkor a három törvénynek a harmonizációját biztosítani lehetne. Tehát a legfontosabb kérdés: ki l esz a tulajdonos? Ezen belül, hogy külföldiek szerezhetneke, szerezhesseneke, ha igen, akkor miért, és ha nem, akkor ki szerezhet és milyen módon? Mi nem kizárni akarunk tulajdonosokat – akár külföldit, akár belföldit – , hanem fel akarjuk sorolni azokat, akiknek véleményünk szerint mindenképpen be kell kerülniük a tulajdonosok körébe. A magyar állampolgár természetes személy, akinek – véleményünk szerint – első helyen kell szerepelnie a magyar föld tulajdonosai között. A magyar önkormányzatok, a magyar in tézmények, a magyar állam és a szövetkezetek csak abban az esetben, ha a szövetkezeti törvényt annak megfelelően fogjuk módosítani, hogy tudniillik kizárunk minden lehetőséget arra vonatkozóan, ami azt célozná, hogy ne kizárólag magyar állampolgár természe tes személyekből jöjjön létre a szövetkezet. Mert ha magyar állampolgár, természetes személy alkothat csak szövetkezetet, ebben az esetben számításba jöhet a szövetkezet is mint földtulajdonos. Nagy kérdés – és a kormányelőterjesztés is foglalkozott vele – , amikor a külföldi természetes személyt és a külföldi gazdasági társaságokat, valamint a vegyes tulajdonban lévő, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságokat kizárta a magyar termőföld tulajdonosai köréből, akkor nagy kérdés, hogy mi legyen a magyar gazdasági társaságokkal. Tekintettel arra, hogy 100%os magyar tulajdonban levő gazdasági társaságoknak az előterjesztés szerint a Kormány megengedné, hogy földtulajdont szerezhessenek bizonyos korlátok között, ezt mi életveszélyesnek tartjuk. Ezt mi a ko rábbi, még a nyáron a földművelésügyi miniszter által hangoztatott koncepció trójai falovának tartjuk. Ugyanis ha egy külföldi akar Magyarországon földtulajdont szerezni, e törvény alapján megszerzi, megszerezheti, mert egyszerűen magyarországi, magyar áll ampolgár strómanokkal fog gazdasági társaságot alapíttatni, és előbbutóbb ez átkerülhet a külföldi társaságba vagy magánszemélyek tulajdonába. Tehát mi kizárnánk annak a lehetőségét is, hogy gazdasági társaság termőföldhöz juthasson. Szó van arról, hogy m ilyen mértékben juthat termőföldtulajdonához az a belföldi szervezet vagy magánszemély, amelyet/akit a tulajdonosok köréből nem zárunk ki.
