Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség)
1411 a lakására. Velük szemben volna tehát igazán méltánytalan, ha az első közgyűlésről azzal távoznának, hogy feleslegesen fáradtak. Mindezekből az is következik, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a t örvényjavaslat szerint összehívandó második közgyűlésen jellemzően és meghatározóan csak a munkát végző tagok fognak megjelenni, és a döntés törvényesen ugyan, de méltánytalanul az ő kezükbe kerül. Ezt akarjuk? Én ezt nem támogathatom! 2. A törvényjavaslat 10. §a miközben az egyszerű szótöbbségű szavazatarányra szállítja le a jelenlegi döntési arányt a szétválás kérdésében, aközben nem gondoskodik arról, hogy a szétválás kezdeményezésének jogintézménye ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé, ne ál landósíthasson egy szervezeti és gazdasági állapotváltozást. Ennek elkerülése érdekében a következőt ajánlom képviselőtársaim szíves figyelmébe. Egyrészt egy szétválási folyamat már önmagában is instabilizáló hatású a szövetkezet jogi és gazdasági helyzeté t, üzleti és hitelezési kapcsolatait illetően. Ezért a törvénynek ki kell mondania, hogy szétválásra évente csak egy alkalommal kerülhet sor. Ki kell mondania, hogy a szétválási kezdeményezéseket a tárgyév június 30ig lehet megtenni, mint ahogy Lakos képv iselőtársam is javasolta, ugyanis ez az előfeltétele annak, hogy a vagyonfelmérés és vagyonmegosztás legalább az év végéig megtörténhessen. A törvénynek meg kell akadályoznia annak a nem kívánatos helyzetnek a kialakulását, hogy a szétválási kezdeményezése k egymásba érjenek, és gyakorlatilag ellehetetlenítsék a szétválást. Ezért a törvényben ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy egy megindult szétválási folyamat befejezése előtt újabb szétválási kezdeményezések előterjeszthetők legyenek. Másrészt a törvén yből világosan ki kell derülnie annak, hogy a szétválás kezdeményezése és a szétválás kérdésében való döntés kizárólagos tagi jog. A törvényjavaslat jelenlegi szövege ezt elmossa, és azt a látszatot kelti, a végrehajtás során majd azt az értelmezést sugall ja, mintha külső üzletrésztulajdonosokat is megilletné ilyen jog. Ennek egyértelműsítése érdekében törölni szükséges a törvényjavaslatnak a 77. § (3) bekezdését érintő szövegét, mert az egyrészt ellentétben áll a tagok döntési jogát rögzítő (1) bekezdésse l; másrészt azt sugallja, mintha a kezdeményezést olyan csoport is megtehetné, ahol a törvény által megkívánt 10%ba a külső üzletrésztulajdonosok is beleszámíthatnának. Törölni szükséges a törvényjavaslat 77. § (4) bekezdését érintő szövegből azt a monda trészt, amely a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak jogot kíván adni a szétválási szándékról való nyilatkozattételre. Ez a mondatrész ellentétben áll a tagok kizárólagos döntési jogát rögzítő (1) bekezdéssel, de ellentétben áll a szövetkezet Alkotmányban e lismert és garantált önállóságával is. 3. Amint már többször utaltam rá, egy szervezeti változási folyamat a legoptimálisabb lebonyolítás esetében is megrendíti egy szövetkezet gazdasági helyzetét, üzleti és hitelezési kapcsolatait. Nyomós érdek fűződik te hát ahhoz, hogy egy ilyen folyamat megindítását megfontolt döntés, megfontolt egyéni szándék és akarat alapozza meg. A törvényjavaslat ezt az érdeket nem szolgálja. Olyan megoldást kínál, amelyben előbb le kell folytatni egy szándékfelmérést, majd azt köve tően egy költséges vagyonfelmérést, el kell készíteni egy vagyonmegosztási javaslatot, és csak ezt követően az elindított és igen költséges folyamat végén a 98. napon dönt a közgyűlés arról, hogy szétválike vagy sem. (21.20) És ez évente akár háromszor is megismételhető. A törvényjavaslat 4. bekezdése szerint az előkészítő közgyűlés semmilyen kérdésben döntést nem hoz. Csupán a szándéknyilatkozatokat összesíti, éspedig olyan szándé knyilatkozatokat, amelyek a nyilatkozattevőt semmiben nem kötik. Ebből a célból tulajdonképpen nincs is szükség közgyűlésre. Elegendő lenne, ha az igazgatóság a szétválási kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc
